Ha egy 1-2 km-es aszteroida becsapódna a Földbe, hová érkezve okozná a legkevesebb kárt?

Itt van egy táblázat arról, hogy egy becsapódó kozmikus test a méretétől függően mekkora pusztítást végezne:

[link]

Amúgy gondolom, talán ha az Antarktisz, vagy Ausztrália közepébe csapódna be, akkor okozná a legkisebb kárt (de ez csak elmélet). Ha valamelyik tengerbe/óceánba csapódna, akkor elképesztően nagy szökőárat csinálna.

Ha tenger, akkor a négyszer-ötször hangsebességhez közeli tempóval az egész földgolyón körbefutó cunami gyorsan elintézné a civilizációnk kétharmadát, csak a legbelsőbb kontinensi területek úsznák meg.

Ha szárazföldbe csapódik, kisebb területű a közvetlen pusztítás, de a járulékos (koromfelhők, időjárás-változások) katasztrófák valószínűleg hasonló pusztítást okoznának.

Végül is az energia felszabadulásának meghatározásához szükséges még a sebesség is, de a kozmikus objektumok átlagos sebességéből következik, hogy valóban komoly probléma történne.

A tömeg is számít, ugyebár, vagyis egy hosszúkás, de keskeny, oszlopszerű képződmény nyilván kevesebb bajt okozna.

Már a becsapódás előtti forró lökőhullám is nagyot tarolna, romba döntve, felégetve a felszínt, amelyből később több hónapos hideg tél következne, hiszen az apró korom és porszemcsék a felső légkörbe kerülve kiszűrnék a napfényt, a továbbiakról nem is beszélve.

De azért tömeg, sebesség és talán a beesési szög függvénye a pusztítás mértéke.

Írtam már, hogy a beesési szög is dominál.

Ha esetleg teljesen lapos szögben érkezne, még az is előfordulhatna talán, hogy "kacsázna" vagy kétezret a bazi nagy kavics az óceánon, majd elnyelődne fokozatosan az energiája, vagy esetleg lepattanna a Földről és újra kivágódna az űrbe, némileg lelassulva, de akkor sem járnánk jól, mert a légkörben megtett hosszabb útja akkora lökőhullámot keltene, hogy talán még nagyobb lenne a felszíni pusztítás. Ez a keletkező lökőhullám rendkívül magas hőmérsékletű lenne, amiben talán a légkör portartalma is közrejátszana valamelyest. Több ezer, vagy tízezer C fok is lehetne.

Végeredményben a Közép-Amerikai meteorbecsapódás, amely a dínókat valószínűleg kiirtotta, az is ezért pusztított globálisan, mert a forró levegő mindent szinte felperzselt. Esélyük csak az apróbb állatoknak volt, amelyek barlangokban, lyukakban, a víz alatt átvészelhették, vagy esetleg valamilyen védettebb völgyben úszták meg.

Nagyobb testű állatból is maradhatott néhány, de az azt követő tél, a növényzet pusztulása, a ragadozóknál a prédaállatok nagy fogyása kritikus helyzetet idézett elő.

Vannak ilyen szimulált videók nézz meg egy párat.