Mi történne, ha egy nagyobb (a nap tömegének 10%-a) föld típusú bolygó a Napba csapódna?

A gázbolygóknak is nagy valószínűséggel szilárd, Föld típusú magja van. De a mag akkora tömegű, hogy gravitációs szorításából még a hidrogén és a hélium sem képes kiszabadulni. A Földéből igen, ezért nincs nagy gázburka, mint mondjuk a Jupiternek vagy a Szaturnusznak. Tehát a Jupiter is minden valószínűség szerint egy Föld típusú (azaz szilikát- vagy fémbolygó), csak egy méretes gázburok veszi körül, amely főként hidrogénből és héliumból áll. A Jupiter is folyamatosan nyeli el a Napszél anyagát, egyfolytában hízik, még ha relatíve lassan is - évmilliárdok alatt azonban tetemes mennyiségű hidrogént tud befogni.

Ha ez mégsem történik meg, és ez a Föld-típusú bolygó folyamatosan a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemeket tud csak befogni, akkor előbb-utóbb olyan tömegűre dagad, hogy a gravitáció összehúzó ereje nagyobbá válik az atomok elektronjai közötti taszító hatásnál, és az egész bolygó összeroppan, anyaga elfajult anyaggá válik. (Ilyen anyagból állnak a kb. naptömegnyi fehér törpecsillagok is.)

A gázbolygókkal azért nem ez történik, mert tömegük legnagyobb részét hidrogén teszi ki, amely képes fúzionálni ekkora nyomás alatt, amely pedig olyan energiafelszabadulással jár, amely képes ellenállni a gravitáció erejének. Feltételezhetően így is kialakulhatnak a barna törpék.

Nos, ha egy ilyen anyagtömeg csapódna a Napba, az hatalmas energialöketet jelentene csillagunknak. A tömege jelentősen megnőne tőle, ezáltal a gravitációja is. Ez összehúzódásra késztetné a csillagot, tehát elsőként összemenne csillagunk. Az összehúzódás azonban heves fúziós reakciókat indítana be a magban, amely során hirtelen irdatlan energiamennyiség szabadulna fel. Mivel a magban történő reakciók által termelt energia csak késve tudja kifejteni a "szétfeszítő" hatását, ezért egy belülről kifelé haladó hullámzás indulna meg a Napban, ami a felszínt megemelné. A kifelé igyekvő anyagtömeg lendülete következtében a felpuffadás tovább tartana, mint amennyivel egyensúly állna be, így sokkal nagyobbra dagadna Napunk, mint azt a fúziós folyamatok indokolnák. Ennek következtében a magra ható nyomás is jócskán lecsökkenne, ami a csillag anyagának újbóli összehúzódását vonná maga után. Tehát a Nap anyaga nagy valószínűséggel egy folyamatosan csillapodó pulzáló mozgásba kezdene. A pulzálás frekvenciája minden bizonnyal a Napba csapódó bolygó tömegétől, míg az amplitúdója a bolygó hidrogéntartalmától függne.