Mi volt előbb? A dinó vagy a tojás?

Ahhoz, hogy erre válaszoljunk, ahhoz két dolgot határozz meg:

a) mi számít tojásnak? Melyik az a határ, ahol már tojás, és nem ikra, vagy pete, vagy bármi egyéb? (ezt a határt egyértelműen, két generáció között húzd meg, különben nem tudunk válaszolni).

b) mi számít nálad dínónak? Mi annak az állatnak a pontos felépítése, aminek az előtte lévő generációja még nem dínó, de a következő generációja már dínónak számít?

Amint láthatod, NINCSENEK ilyen éles átmenetek. Nincs olyan, hogy az egyik még petét rak, a következő meg egy mai, meszes héjú tojást. Ezek nagyon lassú változások - ha megtalálnánk mondjuk 1000 generáció lassan változó, egyre meszesebb héjú tojását, te nagy eséllyel nem is látnál különbséget.

Ugyanez igaz az összes többi szervre, sejt fejlődésre. Történnek néha, nagyon-nagyon ritkán gyökeresen változtató mutációk, de ezek szinte mindig halálos kimenetelűek. A változás, az alkalmazkodás egy lassú folyamat, számtalan generáción átívelő.

Szóval nem, nem volt dupla nemzőszervű állat. Olyan volt, ami a korábbi lágy héjú peték helyett valamivel strapabíróbb tojást rakott. Ezek jobban védve vannak a környezettől, ezért jópár generáció múlva eme mutációt hordozó élőlények elterjednek.

A látás sem így alakult ki - vannak egysejtű lények, amelyek rendelkeznek fényérzékeny sejtszervecskékkel. Például:

[link]

Ő a zöld szemes ostoros - nincsen szeme, egy fényérzékelő szervecskéje van, amivel tud reagálni a környezet fényváltozásaira. Ő sem lát, abban az értelemben, ahogy mi látunk, csupán a fényváltozás kivált egy ingert, amire reagál a sejt. Értelemszerűen ez biztosít neki az adott (fényes) környezetben egy helyzeti előnyt, amivel jobb, mint az ezzel a szemmel (és arra reakcióval) nem rendelkező fajtársai, tehát ő elterjedt.