1 mol atomot stb. megszámolta valaki? E választott mértékegységből, hogyan lehetett további mértékegys. Eredeztetni-relatív atomtömeg, tömegegység? Szóval, mi ennek a mennyiségnek az alapja, mihez viszonyít a kémia alapvető mértékegysége és MIÉRT?

Hát… A második kérdésedre nincs sok kedvem hosszabban válaszolni, pont úgy lehet ebből is további mértékegységeket származtatni, ahogy bármelyik másik mértékegységből.

> „1 mol atomot stb. megszámolta valaki?”

Igen, próbálják megszámolni, persze teljesen pontosan megszámolni ennyi atomot az problémákba ütközik, például mi alapján különböztetsz meg kettőt, hogy tudd melyik volt már számolva és melyik nem? Amúgy Wikipédián egyelőre 9 tizedesjegy pontossággal szerepel, az utolsó két jegy bizonytalan.

> „Szóval, mi ennek a mennyiségnek az alapja?”

Az alapja valami olyasmi, hogy a kémikusok nem szeretik a nagy számokat, és ezért ki kellett találniuk valamit.

> „…mihez viszonyít a kémia alapvető mértékegysége és MIÉRT?”

12 gramm szénatom darabszámához viszonyít. Azért pont szénatomhoz, mert az egy csomó minden vegyületben megtalálható, és sokféle elemmel alkot többféle molekulát is. A molekulákban meg ugye rögzítettek az atomok arányai, így könnyen össze lehet vetni a különféle elemek atomjainak tömegét a szénatom tömegével. Sokkal könnyebben, mint az egyéb atomok tömegével lehetne.

(((Persze magamban továbbra is fenntartom, hogy a mól butaság, meg lehet élni anélkül is.)))

Konkrétan megszámolni senki nem számolta meg - gondold már el :) Ellenebn közvetetten mégis 'megszámolták'. Végeztek kristályokon röntgendiffrakciós mérést, amiből lényegében meg tudják mondani, hogy adott rendkívül kicsi térfogatban mennyi atom van. Ha emellett ismered az anyagod sűrűségét, és kicsit mélyebben belgondolsz, ebből megkaphatod, mennyi is az egy mól atom.

A kémiának azért ez az alapvető mértékegysége (már ha lehet ilyet mondani, de mint vegyész, erről még nem hallottam), mivel így lehet a makroszkopikus, mérhető mennyiségek és az atomok között kapcsolatot teremteni. Vegyük például a reakcióhőt! Ezt úgy definiálod, mint adott mólszámú anyagok reakcióját kísérő hőváltozás, vagyis pl. mennyi hő szabadul fel 1 mol szén és 1 mol oxigén szén-dioxiddá égésekor. Namármost nyilván definiálhatnánk adott tömegre is, tehát megmondhatod, mennyi hő szabadul fel 1 gramm szén és 1 gramm oxigén reakciójában. De ha belegondolsz, ez semmit nem mond a molekuláris szintről. Sőt mi több, ezesetben rengeteg szénatom marad reagálatlanul. Ellenben ha a móllal számolsz, nemcsak pontos rekakcióegyenleteket tudsz felírni, hanem még azt is meg tudod mondani, hogy 1 db (!) oxigénmolekula és 1 db (!) szénatom hogy reagál. Ez nagy dolog.

Termeszetesen nem megszamoltak, hanem megmertek.

Avogadronak amugy nem sok koze van az Avogadro-szamhoz, egy Perrin nevu kutato nevezte el eloszor Avogadro-szamnak azt a mennyiseget, ami egy gramm hidrogenben levo atomok szamat jelolte. Ez egy definicio volt (es ugye feltunik, hogy nem a szenet hasznalta), de magat az erteket ekkor meg nem tudtak meghatarozni.

Azonban azt akkor mar nagyon jol tudtak, hogy a vegyuletek azonos aranyban allnak reszecskekbol (azaz a vizben a hidrogen es az oxigen tomegaranya mindig azonos), es azt is tudtak, hogy ha a hidrogen fele egyfajta “egyseg”, azaz egy fel hidrogen (molekula!) tomegenek minden mas egeszszamu tobbszorose.

Tehat logikus volt a felvetes, hogy az elemek valamifele novekvo tomegu sorban leteznek, es ha ez igaz, akkor ha 1 gramm hidrogenben levo atomokat X-nek vesszuk, akkor 12 gramm szenben ugyanugy X darab atom van.

Ekkor mar azt is tudtak, hogy (a kinetikus gazelmeletbol adodoan) 1 adott terfogatu, normal allapotu gazban mindig ugyanannyi a reszecskek szama (es ezt ki is szamoltak, de ez nem egyenlo az Avogadro-szammal). Ez mindenesetre mar adott egy nagysagrendi becslest arra, hogy kb megis mennyi atom van mondjuk egy liter vizgozben.

Ahhoz, hogy az Avogadro-szam erteket megmondhassuk, szukseg volt arra, hogy valamit atomi szinten es anyagi szinten is megmerjenek. Vegulis ez a valami az elektron toltese lett, amit Millikan tett meg, amikor megmerte egy darab elektron tolteset. Akkoriban mar 1 mol ekektron toltese ismert volt (ez a Faraday), csak el kellett osztani a ket szamot. Igy jot ki az, hogy 1 mol elektron toltese egy Avogadro-szamszor tobb az egy darab elektronnal.

Megszámolni nehéz lett volna egyesével. Egytől egymillióig elszámolni úgy, hogy három másodpercenként mondasz ki egy számot, kábé egy hónapig tartana, ha nem alszol, nem eszel közben, csak számolsz szünet nélkül. 6millióig tehát fél évbe telne elszámolnod. És ez még csak 6x10^6, 6x10^7-ig 10-szer fél év, vagyis 5 évig tartana, 6x10^8-ig 50 évig, 6x10^9-ig 500 évig, 6x10^10-ig pedig 5000 évig tartana így elszámolni. Ha egymillió ember mást sem csinálna, mint egy molnyi atomot számolna, 5000 év alatt (mióta civilizáltnak tekintjük az emberi fajt) még mindig csak 6x10^15-ig jutottak volna el, ennél egy molnyi atom még mindig kb. százmilliószor több. Vagyis egymillió embernek egy molnyi atomot (ez összesen egy grammnyi hidrogéngáz!) 500 milliárd évbe telne megszámolnia. Hozzávetőlegesen univerzumunk alig 14 milliárd éve létezik.

És akkor még nem vettük figyelembe, hogy mi van akkor, ha a számolgató egymillió ember közül csak egy is félreszámol valami miatt... :)

A 3. válaszoló igazán jól leírta miért is fontos ez mindenkinek és miért nem csak a vegyészek "nem szeretjük a nagy számokat" dolga miatt van. Pl. A tömeg és a részecskeszám között teremt kapcsolatot.

A 4. válaszoló szerintem nagyon jól leírta a történeti vonatkozásokat.

Mind a kettő igazán hasznos hozzászólás!!