Mit jelent a fizikában a "momentum" fogalma? (dipólus momentum, spin - impulzusmomentum, mágneses momentum)

A momentum (vagy lineáris momentum, impulzus) önmagában a tömeg és sebesség szorzatával előálló mennyiséget jelent, amelynek változása jellemzi a testre lineárisan (azaz egyenes mentén) ható mozgásállapot változtató hatásokat, azaz erőket. Az impulzusmomentum (angolul angular momentum - kvázi szögmomentum vagy szögnyomaték) változása az impulzus és egy erőkar szorzatával egy tengelyre vonatkoztatott mozgásállapot változtató hatások, azaz forgatónyomatékok eredményét jellemzi. E kettő tehát a merev test mozgásállapotának lineáris (transzlációs) illetve egy tengely körüli forgatás jellegű megváltozását méri.

Az elektromos dipólmomentum ennek analógiájára egy olyan mennyiség, amely egy homogén elektromos térbe helyezett töltéssel rendelkező rendszerre ható forgatónyomatékot jellemzi, azaz a töltött részek inhomogén eloszlásának, különválásának egy mértéke. Vannak magasabb rendű (kvadrupól-, oktupól-, stb.) momentumok is, amelyek a töltéseloszlás tipikus mintázatai szerint segítik sorba fejteni az adott pontban mért térerősséget.

Mágneses tér esetén is beszélhetünk dipólmomentumról, amely hasonlóan az elektromoshoz, a homogén mágneses térbe helyezett mágneses térrel rendelkező rendszerre ható forgatónyomatékot jelenti. Ennek is vannak magasabb rendű változatai.

A mágneses dipólmomentum (mágneses nyomaték) azért is fontos, mert sok elemi részecskének is van. Ezek a spinnek nevezett saját impulzusmomentumból származtathatók, és így pl. az elektron is felfogható egy elektromos térrel rendelkező kis mágnesnek.