Miért pont oxigén kell az égéshez?

Megint csak azt kérdezem, hogy miért? :D

Azért, mert a Föld légkörének túlnyomó részét két elem alkotja: a nitrogén és azt oxigén. A nitrogén nem túl reakcióképes elem, így marad az oxigén, amely reakcióba léphet a különböző elemekkel, anyagokkal. Ezt szoktuk meg, ez a hétköznapi számunkra (olyannyira, hogy innen is kapta a reakció a nevét: oxidáció).

Ha olyan körülmények alakultak volna ki bolygónkon, hogy a légkört nem a nitrogén-oxigén páros alkotja, hanem mondjuk a klór-nitrogén páros, akkor valószínűleg most nem oxidációnak, hanem klorizációnak hívnánk a szabad levegőn lejátszódó exoterm folyamatokat.

"meg az oxigén rengrteg dologgal égést produkál és nem csak atomokkal hanem pl. fával. "

A fával főként a szén és hidrogéntartalma miatt lép reakcióba a légköri oxigén. De ugyanerre képes a klór is, minden további nélkül. A hidrogénnel pl. HCl-t (hidrogén-kloridot alkot), míg a szénnel szén-tetrakloridot alkot (CCl4).

"Nincs más atom ami ennyi dologgal égne. "

Elárulom neked, hogy pl. a fluor sokkal reakcióképesebb elem mint az oxigén, ezért a fluor pl. sokkal több mindennel képes reakcióba lépni, mint az oxigén. Csupán annyi a különbség, hogy fluor sokkal ritkább a Föld légkörében mint az oxigén, ezért sokkal ritkábban is találkozunk fluor általi égéssel, mint oxigén általi égéssel. Ezért tűnik úgy, hogy a legtöbb elem, anyag az oxigénnel lép reakcióba.

"Tégy egy darabka izzó nátriumot klórgázba, és gyönyörű zöldes lánggal fog oxidálódni..."

És ez má biztos?

#14:

[link]

Nos, Sceptic már elmondta az egyik okot:

Mert az oxigén jelentős mértékben jelen van a légkörben.

A másik ok amit hozzátennék:

A jelenlévő anyagok közül az oxigén két alapvető tulajdonsága dönt:

-Nagy elektronnegativitás ÉS

-A molekuláris állapotból az aktivált reakcióképes állapotig kicsi az energiagát.

Ami a klórt és halogén társait illeti, az -szerencsére - nincs jelen.

Ami a nitrogént érinti - ő ugyan jelen van, de mivel 3as kötéssel alkot molekulát - nagyon nagy energiával aktiválható. Egyébként megjegyzem, nitrogénben is el lehet reagáltatni "égetni" a rezet annó a nemesgázokat így fedezték fel.

így a jelenlévő nemesgázokon (amik szintén nem reagálnak általában, ismert okokból) a jelnlévő oxigén marad egyetlen lehetséges reakciópartnernek.

A kémia és fogalomrendszere a természet megfigyelésével indult, és definíciói is ide kapcsolódnak, és a kémikusok hagyománytisztelő emberek.

Én így magyarázom az oxidáció fogalmának az oxigénhez kapcsolódását, valamint az "égés" fogalom oxigénhez kapcsolódását.

Sceptic!

Ne hülyéskeggy má, a NaCl akkó se oxid!

Ejj már behúzol a csőbe hejj! :D

Az NaCl persze hogy nem oxid, oxidok az oxigénnel történő egyesülés során keletkeznek. Az NaCl az klorid, de a nátriumnak a klórgázzal történő egyesülését oxidációnak nevezzük. A nátrium oxidálódik, míg a klór redukálódik a reakció során.

Na akkor...

Oxidációnak két dolgot nevezünk. Az egyik értelemszerűen az oxigénnel való egyesülés, de nem kizárólag ez, és Sceptic is erre utalgat. Oxidációnak nevezzük a szerves kémiában a hidrogén eliminációt is, és általánosságban az oxidációs szám növekedését. Na + Cl reakcióban a nátrium oxidációs száma 0-ról +1-re változik, ezért ez oxidáció.

A konkrét kérdésre: fordítva ülöd meg a lovat kérdező. Nem az égéshez kell pont oxigén, hanem a köznyelvben a heves exoterm oxidációt nevezték el égésnek. Pontosabban az égést azóta ismerjük, hogy használjuk a tüzet, azt pedig, hogy ez leggyakrabban oxigénnel való egyesülést jelent, arra pár tízezer évvel később jöttünk rá, és a kivételeket is csak azután tudtuk értelmezni, miután lett némi fogalmunk a kémiai elemekről.