Miért nem magyarázzák normálisan a kémiát?

Ez mentalíásfüggő. Nem lehet általánosítani. Viszont az öregebbekben én még mindíg jobban megbízom, mint a fiatalabb tanárokban. Elvégzik valami lightos főiskolán/egyetemen a képzést, közben az alapokkal sincsenek tisztában. Ha hiányos a tanár tudása, azt továbbadni sem képes megfelelő színvonalon.

Válasz a kérdéseidre:

Az SO2-ben található egy nem kötő elektronpár a kénatom körül, tehát valamelyest még reakcióképes. De ha ezeket is kötésbe tudná vinni, akkor már egy magasabb stabilítási állapotot lenne képes elérni. Mivel az O-nak pont 2 elektron szükséges a nemesgázszerkezet eléréséhez, szépen felveszi őket (nemesgázszerkezet a legstabilabb állapot).

2.: Ennek magyarázata mélyebb ismereteket igényel, de fogd fel úgy, hogy ez csak egy átmeneti állapot, amég nem reagál el minden valamely más anyaggal.

3.: Azért 2- a szulfátion, mert a semleges SO3 felvesz egy kétszeresen negatív oxidiont, így kétszeresen negatív töltése lesz a terméknek is.

4.: Az ionok reakciója a legegyszerűbb az egész kémiában. A pozitív töltés vonzódik a negatív töltéshez, és fordítva. Mint a mágneseknél. Ionreakcióknál tudni kell az ionok töltését (ammóniumion: NH4+. egyszeresen pozitív, szulfátion: SO4(2-), kétszeresen negatív). Ezek akkor hogyan reagálnak egymással? Úgy, hogy semleges molekulát kapjunk belőle. Kétszeresen negatív töltés kiegyenlítéséhez két pozitív töltés szükséges. Tehát két NH4+ ion szükséges. Ebből a képlet felírva:

2*(NH4+) + 1*(SO4[2-]).

(NH4)2SO4 Láthatod. Két egyszeresen pozitív, és egy kétszeresen negatív.

az a helyzet, hogy manapság az megy el kémiát (más tárgy esetén is) tanítani, aki síkhülye az egészhez, és kievckél vhogy a diplomáig. A normálisak, kutatni mennek. Ez van általánosságban (nagy töbségben). Az sem teljesen igaz, hogy az öreg tanárok a nyugdíjt várják. Van olyan tanárom, aki 69 éves(!) iszonyatjól magyaráz, magas szinten oktat, és persze nem is szájbarágós. Emellett ebben a korban több órát ad mint egy fiatal tanár(!), jóval intelligensebb is náluk - 69 évesen jobban számol, többre képes, mint amire igen sok ember bármikor is fog!!!

Nehéz olyat kérdezni tőle, amire nem tud válaszolni. Ha van akkor azt mondja hogy nemtudom, nézz utána, én is után a fogok. És valóban utánanéz, következő órán az az első hogy megkérdezi mire jutottál, és a saját eredményét is megosztja.

hát igen,amúgy csak rossszab lesz a helyzet az oktatás amortizálása miatt

a tankönyvek (konkrétan a kémiára gondolok, ehhez értek igazán) marhasok súlyos baromságot tartalmaz. Ráadásul sok tanár a hülyeséget tanítja meg,mert így könnyebb. A többi nem is számít...

Amúgy a mai kémia oktatás 4 évből áll: ált. isk. 7-8.

középsuli 9-10 (heti másfél ESETLEG(!!!)2 órában)

Nagyon leépített, sz@rt se ér.

Ha elmész belőle érettségizni, akkor az ált. suliban tanultakból is fogsz...

2. kérdésre nem olyan érthetetlen azért a válasz. Képzeld azt, hogy társat keresel, és tudsz szeretetet adni, de szeretnél kapni is. Akkor hasonló törekvésű partnert keresel. Másképp mondva: lezáratlan a legkülső héjad. Két atom ezt úgy rendezi, hogy mindegyik bedob valamennyi vegyértékhéjon lévő pályát a közösbe, méghozzá nem többet, mint amennyit a másik maximum be tud dobni, rajta az elektron(okk)al, és ezeket onnantól fogva molekulapályáknak hívják - mint egy családi kassza. Az itt lévő elektronok közösek, mindketten használják (ezért olyan, mintha felvettek volna elektronokat, csak jobb, mert nincs ott a negatív töltés terhe). Azonban kétféle molekulapálya lesz a kasszában, alacsonyabb energiaszintű (jobb) mint az eredeti atomi pálya, ezért kötőnek hívjuk, míg a másik fajta magasabb energiájú, ezért lazító. Az a jó, ha több az elektron a kötő pályá(ko)n mint a lazító(ko)n.

Például a HF esetén: a H berakja 1 szem pályáját és elektronját, mire a F is csak 1 pályát és elektront tesz a közösbe. Valamelyikőjük pályája kötő lesz, amit a a két elektron ki is tölt. A lazítón nincs semmi, tök jó, energetikailag teljesen megéri a helyzet. A F többi pályája tele van, ezért nem is akar már másik kötést, meglett a plusz 1 elektronja, és a hidrogénnek is. SO2 esetében ez kicsit bonyolultabb, de elvileg hasonló a helyzet. Az SO3-nál más szempontok is szóba jönnek. Meg ennek a történetnek van még 1-2 mellékszála, pl. a kötésrend című dolog, de azt nem kell most tudnod, egyelőre elég ha így el tudod képzelni. :)

Amúgy mindig örülök, ha érdeklődő, értelmes kérdésekkel teli fiatalokba botlok. Csak így tovább! :)

Hát barátom :D

hetedikben 5ös voltam, nyolcadikban éppenhogy 3-as

egy vén f4sz kémiatanárom volt aki ráadásul pösze és úgy néz ki mint a supermario :DD