Miért csak baktériumokban tudnak génsebészeti eljárásokat végezni napjainkban? Emberben miért nem tudnak?

Megváltoztatja a környezet egyensúlyát. Ha betelepítesz egy GMO (genetically modified organism) növényt egy környezetbe, akkor ott más növényeket tönkre fog tenni. Egyes állatokat kiirthat, másoknál (főleg baciknál, ahol ez gyorsan megy) felgyorsíthatja az evolúciós folyamatot, így új kártevők seregeit gyárthatja, amik ellen a nem GMO növények teljesen védtelenek lennének. Más növényekkel kereszteződve szuper-ellenálló gazokat hozhat létre, stb.

Röviden az a baj, hogy egy GMO növény megváltoztatja a környezeti egyensúlyt, és nem tudjuk előre jelezni, hogy mennyire.

Nem csak ez a baj, hanem az állati eredetű gének növényekbe ültetése, vagy fordítva, meglehetősen ellenőrizhetetlen folyamatokat indíthat el a közeli, vagy a távoli jövőben.

Ilyen eset lehet a kukorica génsebészeti feljavítása, amiről sok mindent rebesgetnek és állítólag a vegyszereknek rendkívül ellenálló rovarfajták kifejlődése lett a következménye, de mivel nem vagyok szakember, csak a megjelenő cikkeket olvastam magam is, ezért nem tudom ezt érdemben elbírálni, de érdekesnek találom és felhívom rá a figyelmedet.

Emberekben is alkalmaznak bizonyos esetekben, genetikai terheltség esetén. Egyes öröklődő betegségeknél az ivarsejtekben változásokat tudnak létrehozni és mesterséges megtermékenyítéssel így el tudják kerülni, hogy bizonyos házaspároknak genetikailag terhelt gyermekei szülessenek.

Amennyire tudom, nem minden esetben szükséges a csere, elég, ha a hibásnak nyilvánuló gént lekötik és így az nem jelenik meg recesszíven sem, az egészséget a másik génpárból nyert jó domináns gén biztosítja, amit a másik szülőtől kap.

1) génsebészetet használnak baktériumon kívül:

- vírusokon

- növényeken

- állatokon

- gombáról még nem hallottam, de valószínűleg már csináltak olyat is.

2) Teljes mértékben tudnak emberen is génmérnökködni. De tilos kifejlett egyedet létrehozni. Csak az etika és a józan ész tiltja.

3) Emberen is használnak génsebészetet. A méhnyakrák elleni vakcina egy retrovírus segítségével írja át a célszerv genetikai kódját.

4) A génterápia problémás az alábbi okokból:

- a felnőtt szervezetet átírni majdnem olyan mintha védőruha nélkül sétálgatnál Csernobilban. Nagyon-nagyon problémás, mert a "kész" szervezet már nem nagyon formálható.

- nehéz megoldani hogy csak a célsejeteken hasson.

- nehéz megoldani hogy a kellő mennyiségű sejten hasson.

- nehéz úgy megcsinálni hogy a szervezet továbbra is stabil maradjon, lévén sok-sok gén van mindenkiben, és azok mind kölcsönhatásban állnak egymással. Ebbe belenyúlni nagy-nagyon problémás.

- probléma hogy mi lesz ha véletlen valami más élőlényt módosítasz. Pl. be akarsz építeni egy rezisztenciót - de az helyetted egy kórokozóba épül...

- ha véletlen egyszer tökélyre vinnénk ezt a tudományt, és mint a sci-fikben sebezhetetlen és halhatatlan embereket tudnánk gyártani - nem aggódnál hogy egy újabb Hitler kezébe kerül a találmány? (ja, ez "csak" etika... de szvsz fontos)

Előző nagyon jól leírta.

Sok mindent meg tudunk már oldani - de az a gond, hogy nagyon-nagyon sok mellékhatása lehet, és olyan is, amiről most még fogalmunk sincs.

Ezzel együtt úgy gondolom, hogy fejleszteni kell, csak óvatosan.

Annak idején a gőzgépek is könnyen robbantak - de ha nem fejlesztették volna, ma nem hogy gőzmozdony, de semmilyen gépi jármű nem lenne.