Mi a lényege a Na és a K- pumpának az aktív transzportban? Miért szükséges a sejtnek a Na és a K és ehhez miért szükségeltetik energia?

A Na/K pumpa szerepe az aktív transzportban az, hogy ennek segítségével áramoltat a sejt bizonyos ionokat bizonyos irányba.

Ehhez azt kell tudni, hogy Na/K pumpa kizárólag a sejtek bazalaterális oldalán helyezkedik el, és az ionáramlás irányát konkrétan az szabályozza, hogy ehhez képest hol, a sejt melyik oldalán működnek másfajta pumpák vagy csatornák. Itt a 16-18. oldalon konkrét példákat is láthatsz erre az irányított ionáramlásra: [link]

Ezen kívül fontos szerepe még a Na/K pumpának a membránpotenciál kialakítása, bár ez nem szerepelt a kérdésben.

És hogy miért kell hozzá energia? Mert ez a pumpa úgy működik, hogy 2 káliumiont juttat a sejt belsejébe 3 nátriumion ellenében, de mindkét irányból koncentrációgrádiens ellenében működik. Azaz ezek az ionok csak úgy spontán nem mozdulnának ugyanebbe az irányba, ezért energiára van szükség a mozgatásukhoz, amit a sejtekben az ATP molekulák biztosítanak.

#1

"Ehhez azt kell tudni, hogy Na/K pumpa kizárólag a sejtek bazalaterális oldalán helyezkedik el"

Ez konkrétan csak egyes hámsejtek esetében igaz (pl. felszívóhám a bélben), hiszen egy idegsejt vagy vörösvértest esetében pl. nem beszélhetünk bazolaterális oldalról/részről. (Ha a kérdező nem értené ezt a kifejezést: bazális = alulsó, laterális = oldalsó, tehát pl a bél hámsejtjeinek a bélüreg felé eső részén nincs ilyen ionpumpa.)

Egyébként szép válasz.

ui.: Tamás Gábor jegyzet? :D "Szép" emlékek!

Igaz, igaz, egy kicsit elkapkodtama választ, bocsi. mentségemre legyen mondva, késő van már, egész napos állatrendszertan magolás után :)

Sadam, csak nem egy egykori SZTE-TTIK-s? :D

"Nátrium- illetve a káliumion úgymond hordozóként van jelen"

Nem. Ez az ionpumpa kifejezetten a kálium- és nátriumionokat szállítja. Az előbbieket a sejten kívülről befelé, a nátriumionokat pedig fordítva. Részben ez okozza azt, hogy a káliumionok a sejten belül, a nátriumionok pedig a sejten kívül vannak jelen nagyobb koncentrációban. Ez a folyamat például a membránpotenciál fenntartásában játszik szerepet (különösen az idegsejteknél fontos), de pl. a bélben, a tápanyag felvételben is.

Olyan értelemben szerepet játszhat más anyagok felvételében is, hogy az így kialakuló koncentrációkülönbséget fel lehet használni egy másik anyag transzportjára (ezt nevezzük másodlagos aktív transzportnak). Ehhez szükség van egy úgynevezett kotranszporterre, egy olyan fehérjére, ami két anyag egyidejű transzportját végzi.

Egy rövidebb leírás a transzportól:

[link]

A K-Na-ATPázról angolul:

[link]

#Gabriel

Eltaláltad! :)

A membránpotenciál abból adódik, hogy elektromos potenciálkülönbség van a sejt belseje és a külső környezet között. A sejt belseje nyugalmi állaptban mindig negatívabb, ennélfogva a membránpotenciál is negatív.

És hogy miért jó ez a sejtnek? Röviden, mert emiatt lesz ingerelhető a sejt, azáltal, hogy valami megváltoztatja a nyugalmi membránpotenciált. Bármilyen ingerület, ami a sejtet éri, ennek köszönhetően elektromos jellé alakul, és tulajdonképpen ez a jel terjed végig mondjuk egy idegroston.

Ha érdekel esetleg olvasd át ezt, itt részletesebben leírja, hogy körülbelül mik is történnek, miként is lesz elektromos jel valamilyen külső ingerből:

[link]