Mit gondoltok a klonozasrol? (növeny/allat/ember/) Hasznos vagy artalmas lehet a tarsadalom szamara?

Növényeket már több ezer éve klónoznak, mindenképpen hasznos:)

Pl a dugványozás is klónozásnak számít

Állat, ember klónozásnak meg nem nagyon látom értelmét, max ha csak szerveket klónoznának

A "klónozás", azaz genetikailag a szülővel teljesen megegyező utód létrehozása az élet keletkezése óta létező és működő szaporodási stratégia. Ilyen például a prokarióták kettéhasadása, az egysejtű eukarióták kettéosztódása, a gombák sarjadzása, és a többsejtű növényeknél is gyakori a sarjképzés, sőt a növényeknél és állatoknál is előforduló parthenogenezis is.

Az hogy az ember mire használja, nagyon komplex kérdés. Itt két-három mondatban megválaszolni nem lehet, de az biztos, hogy nem lehet hasznos vagy ártalmasként kategorizálni.

Pont erről írok pályázatot (legalábbis részben erről).

A klónozást előttem szólók jól írják:genetikailag megegyező élőlények létrehozása természetes vagy mesterséges úton.

Tehát a közkedvelt példát,a krumplit már hallhattuk is.Minden dugványozással,sarjaztatással történő szaporítás lényegét tekintve klónozás.Ez nyilván hasznos.

Ugyanis ha már kiválogattuk a megfelelő tulajdonságú egyedeket,akkor nem kell tovább vesződnünk a tulajdonságok helyes továbbnemesítésével,a tulajdonságok megőrzésével,hiszen az utód lényegében ugyan az az egyed fiatalabb mása a réginek.

Állatzok esetén én nem tudok még gazdaságilag hasznot termelő klónozásoi eljárásról.(Ha valaki tud akkor kérem linkeljen forrást mert érdekel)

Viszont az eddigi eredmények (ismétlem:Az én tudásom szerint) igen kiábrándítóak.A beültetett hasítással vagy sejtmagátültetéssel létrehozott megtermékenyített petesejtek csupán 1%-a tapadt meg,és fejlődött tovább életképes egyeddé.Plusz a születések is sokkal nehézkesebbek voltak mint természetes úton megtermékenyített peték esetén.

Bár maga az eljárás egyáltalán nem drága bonyolult vagy időigényes.Egy sejtmaghasítás pár perc alatt elvégezhető.De ipari mértékű termelésre használhatatlan.Ugyanis az egy sejtből nyerhető sejtek száma 4-5 körüli.

A sejtmag átültetéses klónozás sokkal nagyobb lehetőségeket hordoz lévén az utódsejtek képződhetnek szomatikus (testi ) sejtekből is,nem csak őssejtekből.

Az emberi klónozás pedig egy igazán nagy vízválasztó dolog.Sokak szerint Istent játszanak az ehhez folyamodó emberek és körülíratlan tabukat törnek fel.

Mások szerint,(mint szerintem is) ez nem a világ vége,hisz az egypetéjű ikreket se üldözik vasvillával,akkor ez miért lenne más?

És az emberi klónozásnak van egy a jelenhez sokkal közelebb álló,és sokkal hasznosabb felhasználása:Szövetek és egész szervek klónozása.

Ugyanis a ma használatos megoldás egy egy szerv károsodása esetén a műtéti beavatkozás illetve a transzplantáció valamilyen donorból.

Ezzel az a baj hogy a betegségek és a halálozások (akikből a szerveket adományozzák a betegeknek) nem összeszinkronizáltan történnek.

Tehát egy tüdőtranszplantációra váró személy hónapokat is várhat amíg számára megfelelő tüdőt tudnak szerezni.

Ugyanis a transzplantálni kívánt szerv-szövet-sejtek (graft) nem mindig kompatibilis az adott recipiensnek.A graft kilökődhet vagy immunreakciót válthat ki ha nem megfelelő a vércsoport,az Rh negatívitás vagy pozitivitás,a különféle immunsejtek fajtáinak aránya.

Ez mind megoldható lenne egy a recipiens genomjával teljesen megegyező klónozott szövet-szerv klónnal.

Szervklónozás terén még nem állunk jól, az őssejtkutatás őrült tempóben igyekszik fejlődni, van mesterséges "szövetnyomatás", bizonyos szervek in vitro tenyésztése, de ez kevés. Plusz mindig ott a kérdés, milyen őssejtből? Köldökzsinórvér? Érett őssejtek? Dedifferenciálás? (Jelenleg ez a kutatás tűnik a legszélesebb körben alkalmazhatónak, de ezt is a legnehezebb kivitelezni. Mert a pluripotens sejt, ami a kísérlet végén képződik, mennyiben lenne felhasználható? Egyelőre úgy tűnik, jól hangzik, de nem sok köze van az eredetihez.)

A legnagyobb kérdés úgyis etikai. Az emberklónozást még kísérletes szinten is nagyjából minden ország törvényei tiltják (már az emberi petesejttel és pár sejtes embióval való kísérletet is sok helyen), én nem aggódnék ezért, hogy milyen hatással lesz a társadalomra. Ha eljutunk arra a szintre, hogy kísérletezni lehet emberi klónozással, mert egyelőre messze vagyunk onnan (sok buktató, nem működik egyszerűen a hagyományos módszerekkel), akkor valószínűleg erősen le lesz szabályozva. Sőt, valószínű, hogy mindenestül betiltják, talán még a szervklónozás is áldozatául esik a szabályozásnak.

A növényi klónozás elég elterjedt. Az állatok... persze, gyakori, de haszna nem igazán van. Nem kifizetődő. Illetve ha az is lenne, akkor is ott vannak az epigenetikai módosulások, ezeket nem lehet semmivel kizárni. Emiatt a "klón" mindig is rosszabb helyzetből fog indulni, mint az eredeti egyed, kivétel, ha korai csíraállapotban osztják szét a sejteket. Technikailag ez is klónozás, de nem a médiában hangoztatott klónozási technika, nevezhetjük "ikercsinálásnak" is. Gondolom a kérdező is inkább a mesterséges mint a természetes klónozásra gondolt.