Mennyi volt Mátyás király sűrűsége?

Az udvari krónikás feljegyzései alapján pontosan 12 ró volt.

Azonban ez még a kémiatörténészek körében erősen vitatott, ők jelenleg körülbelül 14,6-15,8 ró-körülire becsülik Mátyás király sűrűségét.

Hát, kedves előző, ez a 12 ró eléggé vitatott nála, az akkori emberek még meglehetősen pontatlanul mérték.

A tudomány jelenlegi állása szerint egy átlagos embernek 10-11 ró körül van a sűrűsége, átlagos intelligenciával felszorozva a fajlagos kilók számát.

így Mátyás királynak biztosan ennél több volt, már csak az igazságtartalma miatt is. A 15,8 ró viszont enyhe túlzás Einsteinnek is csak 18 ró volt a relativitásával együtt. A Kálnoky-eloszlásfüggvény szerint (ami hozzáteszem, nagyon felszínes megközelítést ad) nagyjából 14 ró, amit az akkori körülményekre levetítve (rossz minőségű vadhúsok tömkelege, sok export különc kaja, és a tudományok elmaradottsága miatt) a valós sűrűsége 14 alatt volt biztosan. És ezen még a fejlett könyvtára sem tudott segíteni akkoriban.

A fentebbi válaszok mind elég messze járnak az igazságtól. Ugyanis az 1474-es királyi rendelet szerint a firenzei mértékegység volt a Magyar Királyság területén a szabvány.

A Mátyás egységet, mint nemzetközileg is elfogadott sztenderdet csak az 1515-ös rendi gyűlésen fogadták el a magyar rendek, 365/287 szavazataránnyal. De végleges formáját csak az 1632-es rendi gyűlésen nyerte el.

A végleges rendelkezés szerint szerint 1 Má az Omar-Pionetto formula alapján megközelítően 3,8 régi Má ami a kortárs szerzők művei alapján 1,5 metrikus rónak felelt meg.

A korabeli források szerint a Hunyadi ház férfitagjainak sűrűsége a Goronazzo-sejtés alapján, mindig a születési dátumuk a nem természetes halált halt elődök számával és az első tíz Fibonacci szám összegével leosztva. Vagyis 8.0167777 metrikus ró megközelítőleg Mátyás sűrűsége, ami standard Má-ban kifejezve 1.40643274912, szintén csak közelítő értékkel.

Igen, volt egy ideig a Má mértékegység is, ami már eléggé magyarosítva lett, mert hivatalosan MA volt, Mathias Rex alapján, és nem Má a Mátyásból, ez csak urban legend.

Az 1632-es rendi gyűlés iktatta be véglegesen, de a monarchia idején egyre kevésbé használták, így idejét vesztette ez a mértékegység is, mint maga az egész emberi sűrűségmérés. Az utolsó ilyenfajta méréseket az 1910-és évek végén be is fejezték, ezt forradalmasította az exponenciális felsőkvalitáció-számítás, ami valljuk be, sokkal modernebb már, itt már nem csak az intelligencia, hanem a reflex, és az agyi beszámíthatóság is mérésre került, ezáltal sokkal pontosabb képet fest az emberben rejlő szellemi és testi esszenciáról.

"Má-ban kifejezve 1.40643274912"

Ezt tökéletesen megmagyarázza a tény, hogy a korabeli mérési eszközök és eljárások komoly csúszásokat okoztak a valódi értékekhez viszonyítva, hiszen Mátyás sűrűségének elméleti úton pontosan 1 Má-nak kellene lennie.

És még nem is számoltunk azzal, hogy Mátyás sűrűsége az élete előrehaladtával folyamatos változáson ment keresztül, pontosabban nőtt, hiszen a tömeg. és térfogatváltozás az ember esetében nem arányos, főleg nem Mátyás idejében.

Így a kérdés pontosításra szorul, hogy Mátyás melyik életkori sűrűségéről, vagy az átlagsűrűségéről beszélünk.

A mérőeszközök és a matematika fejletlensége helyett én más tévedési alapot feltételezek fel a mérések során.

A középkori matematikusok főleg egyházi körökből kerültek ki, ők túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítottak a léleknek mint olyannak. Sőt mivel a Szent Korona által képviselt eszmei nimbuszt is Mátyáshoz sorolták ezért lengett ki annyira a mérés az elvi értéktől. Ugyanis az isteni esszencia, ami az istentől rendelt embereket (uralkodókat) lengi be félistenné teszi az embert gyakorlatilag. A félisten ér vagy másfél embert. Isten megfeleltethető az első emberpárnak Ádámnak és Évának, mint minden emberek őse, legalábbis ezt állítja az Erasmus-tétel amit a fennmaradt corvinákból ki is derül, mint számítási mód. És ennek a másfélnek a korabeli mérőeszközökkel vizsgált eredménye az általam vázolt adat.

Ám abban igazad van hogy ez egy egyszeri mérés eredménye ami nem ad átfogó képest a király átlagos, vagy egyes életszakaszaiban mérhető sűrűségből. A Prágai Országos könyvtár szerint mikor Mátyás náluk raboskodott, mint kamasz mindösszesen 0,7 Má-t mértek nála, míg a Duna jegén a szakrális energiák miatt majdnem 2,2-re is felszökött az érték. Halálakor meg az érelmeszedés miatt, egészen szélsőségesen ingadozott a mérés, részben a trónutódlás generálta stressz miatt. De ezeket már csak töredékesen jegyezték fel kétes hitelességű krónikások, akik már Nagy Lajos sűrűségét is jócskán elmérték már, sőt hovatovább I. Károly sűrűségét elhanyagolhatónak találták.

Mindenesetre erről össze kéne hívni sürgősen egy nemzetközi konferenciát, hisz nagy uralkodóink és egyéb híres személyek sűrűségét méltatlanul hanyagolják el már évszázadok óta. A történésztársadalom pedig valamilyen irracionális okból a fizikai adottságokat, nem veszi figyelembe egy adott cselekedett motivációs hátterének vizsgálatakor.