Kémia problémamegoldó feladatok! Fontos?!

2. A NO2 diszproporcionálódik vizes közegben, ha nem elég oxidatív a közeg.

2NO2 + H2O = HNO2 + HNO3.

Azonban, ha oxigén is jelen van, akkor tisztán a magasabb oxidációs állapotú nitrogént tartalmazó ("oxidáltabb") salétromsav keletkezik:

2NO2 + 0,5O2 + H2O = 2HNO3.

3.

A permanganátion oxidálni képes a kloridionokat, magyarán reakcióba lépne a KMnO4 azzal az anyaggal, ami "csak" a savas közeget kellene, hogy biztosítsa. Ez kénsavnál nem áll fent (egyrészt "mert csak", másrészt pedig, mert a kénsavban már nem is igen lehet mit oxidálni (persze az oxigént lehetne...)).

1.

Attól, hogy tömény a sav, még a közömbösítés elve nem változik. SAV + BÁZIS = SÓ + VÍZ.

Ha a karbonátion a bázis, akkor H2CO3 keletkezik, ami elbomlik, így távozik.

Az NaOH, különösen, ha szilárod formában használnánk igen veszélyes volna, hiszen önmagában is irritatív, romcsoló anyag. Vízzel kölcsönhatásba kerülve ( a kénsavhoz hasonlóan) igen exoterm az oldódás.

cc. kénsavat közvetlenül soha (!!!) nem semlegesítünk, mindig hígítjuk!!!

Lehet, hogy már elkéstem, de egy kis kiegészítést tennék a válaszhoz.

1) Azért nem használunl júgot, mert a cc. H2SO4 hígítása amúgyis igen exoterm. Ha még közömbösíteni is kezdenénk, akkor igen nagy hő fejlődne, ami igen veszélyes. Szilárd NaOH-t véletlen se szórj bele. A fele rád fröccsenne, forrón.

3) A kloridionokat csak igen tömény közegben, tömény permanganát oxidálja melegítésre, szóval általános reakciókban nem lenne gond. Igazából néhány reakcióban használják is a HCl-t savanyításra, mert a szulfátion is képes regálni (sok csapadékot képez). Egyszerűen megszokás, meg talán olcsóbb is. Illetve a tömány kénsav háromszor töményebb a tömány sósavnál, és még kétértékű is. Pár csepp elég belőle, nem kell sok. Talán ezért.