Emelt kémia szóbeli érettségi 39. és 41. feladat hogy van?

A kálium-permanganát és a sósav reakciója során klórgáz keletkezik:

2KMnO4 + 16HCl = 2KCl + 2MnCl2 + 8H2O + 5Cl2

A keletkezett klórgázt felfogjuk szájával felfelé tartott üveghengerben. Erre azért van lehetőség, mert a klór sűrűsége a levegőnél jóval nagyobb.

Amikor az említett papírt helyezzük a klórtartalmú hengerbe, a tapasztalat az, hogy a színes, nedves papír kifehéredik, mely a klór fehérítő tulajdonságával magyarázható.

A nátrium-szulfit és a sósav reakciója során kén-dioxid keletkezik, hiszen az erősebb sav (sósav) képes a gyenge sav (kénessav) sójából felszabadítani gázt:

Na2SO3 + 2HCl = 2NaCl + SO2 + H2O

A keletkező kén-dioxid redukáló hatású, a barna Lugol-oldatot elszínteleníti, miközben maga kén-trioxiddá oxidálódik:

SO2 + I2 + H2O = SO3 + 2HI

A keletkező kén-dioxid ugyanakkor oxidál is, a kénhidrogént kénné, így az oldat megzavarosodik:

SO2 + 2H2S = 3S + 2H2O

Vizes közegben természetesen nem kén-trioxid (SO3) keletkezik az SO2 oxidálciója során, hanem kénsav (H2SO4)!!

Az első kísérletnél feltétlenül hangsúlyozd, hogy a klór erős oxidálószer, s eloxidálja (így roncsolja) a színanyagokat.

Tuti kérdés a bizottság részéről: mi történne, ha a kísérletet klórgáz helyett kén-dioxid gázzal végezné el? Válasz: teljesen azonos jelenséget tapasztalnánk, azonban a kén-dioxid fehérítő (és inkább ferőtlenítő) hatása leginkább redukálóképességével magyarázható (ellenben ugye a klórral).

A második kísérletben meg pont az az érdekes, hogy egy kísérletben (tételben) bemutatjuk a kén-dioxid redukáló és oxidáló sajátságát is. A jód erősebb oxidálószer, mint az SO2, tehát ő redukálódik, míg a kén-dioxid oxidálódik (ahogy már említettem kénsavvá; tehát ő a REDUKÁLÓSZER).

A másik, kénhidrogénes kísérletben pedig színproporciós reakcióban a kén-dioxid, mint OXIDÁLÓSZER jelenik meg.