Egyszerű sav-bázis reakció. Honnan tudom, hogy mi lesz a végtermék?
Sav-bázis reakcióknál keletkezik víz+valamilyen só. De a kiinduló anyagokból honnan lehet tudni, hogy milyen só keletkezik?
Például a
H2SO4 + 2KOH --> 2H2O + K2SO4 reakcióban miért K2SO4 keletkezik?
Pl. NaOH+H3PO4 --> A vízhez a NaOH adja az OH- -t és a H3PO4 a H+ -t? Így akkor marad a Na, és a PO4, ezekből lesz majd a só?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
>Pl. NaOH+H3PO4 --> A vízhez a NaOH adja az OH- -t és a H3PO4 a H+ -t? Így akkor marad a Na, és a PO4, ezekből lesz majd a só?
Igen.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Ez mind attól függ, hogy mennyire erős a sav és a bázis. Ezt a savállandó és a bázisállandó mutatja meg. A kénsav (H2SO4) erős sav, a KOH pedig erős bázis. Ezért lesz K2SO4 keletkezik, ami se nem savas, se nem bázikus só.
A foszforsav trükkösebb. Mert az közepesen erős sav. Lépésenként adja oda a protonokat, így előfordulhat H2PO4(-), HPO4(2-), PO4(3-). Mondjuk bizonyos esetben HSO4(-) ion is keletkezhet, pl NaCl + H2SO4 → NaHSO4 + HCl
Úgyhogy ez egy összetett kérdés. :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Összetett kérdés valóban, de épp az, hogy ez a kérdés -ilyen formán- megszületett mutatja, hogy mégsem kell még annyira túlkomplikálni!!
Igen, ilyen egyszerű, mint írtad. Régebben használatban volt a kémiai reakciók bizonyos fajtáinak kategorizálására a "cserebomlás" nevezetű folyamat is, ami nagyából annyit jelentett, hogy a két reaktánsban lévő ellentétes töltésű ionok egyszerűen "helyet cseréltek".
A sav-bázis reakcióknál valóban a sav hidrogénjeiből és a bázis hidroxidjaból vizet kell csinálni, s a visszamaradó ionok alkotják majd (megfelelő sztöchiometria szerint) a sót.
Tagadhatatlan, hogy pl. a foszforsav középerős,gyenge sav, s így több lépésben disszociál (hozzáteszem a többértékű erős savak is mindig több lépésben disszociálnak). Azonban, ha egy erős bázissal reagál, mint pl. a NaOH, akkor a reakció mindig végbemegy maradéktalanul. Az erős bázis (OH-) ha le akarja adni a foszforsav, ha nem, de lecsalogatja róla a sztöchiometrikusan megfelelő mennyiségű hidrogéniont.
(erről még lehet nem tanultatok). Tehát pl. az alkálifém-foszfátok vizes oldata nem azért lúgos, mert a foszforsav gyenge sav, és ezért NaOH MARAD az oldatban, hanem azért mert gyenge sav lévén, a foszfátion vízzel szemben VISZONYLAG erős bázis, így az oldatban megnő a hidroxidion-koncentráció, ami definíció szerint lúgos kémhatást jelent. De az egyszerűen hibás meggondolás, hogy abban az oldatban NaOH lenne (mondjuk trisó-oldat esetén)!!! Nem, az egy olyan oldat, ami hidratált nátriumionokat, foszfátionokat, hidroxidonokat, hidrogénionokat, hidrogénfoszfát.ionokat....etc tartalmaz. (És (nem)mellesleg több benne az OH, mint a H).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!