Kvantum szinten az atom bizonytalan, ugye rezgés közben egyszerre két helyen is lehet. Ez az jelenti, hogy az idő is bizonytalan ebben a mélységben?

"nem azt jelenti, hogy az anyagi világ stabilizálja magának az időt"

Vagy az anyagi világ DEFINIÁLJA, teszi létező fogalommá az időt.

Az "egyszerre két helyen is lehet" kifejezés pontatlan.

Ez az elképzelés (tévesen) onnan jön, hogy ha egy részecskét (fotont, vagy elektront, most legyen elektron) átküldünk két, egymáshoz közeli lyukon, a kísérletet nagyon sokszor elvégezzük, akkor a lyukak mögötti ernyőn szépen kirajzolódik egy ún. interferenciamintázat, amit csak akkor kaphatunk, ha a részecsként valójában hullámtermészetű, és ez a hullám áthalad mindkét lyukon, és a hullám (nevezzük nevén: kvantumhullám) amplitudójának négyzete adja annak a valószínűségét, hogy a részecske az ernyőn hol jelenik meg (ez a valószínűségi hullám).

A részecske soha nincs két helyen, soha nem lehet egyszerre két helyen detektálni, hiszen - ugye elektronról beszélünk - sérülne a töltésmegmaradás, anyagmegmaradás, (stb) elve, VAGY lehetséges lenne fele tömegű / töltésű stb. elektronokat detektálni (ilyenre még nem volt példa).

A pozíció bizonytalansága, illetve mindenféle megmérhető tulajdonság bizonytalansága csak egy másikkal együtt értelmezhető.

Ezt mondja ki a Heisenberg-féle bizonytalansági elv.

E szerint például nem lehetséges teljes pontossággal megtudni egy részecske sebességét (pontosabban momentumát, ami a tömege * sebessége), és a pozícióját:

(Δq)(Δp) ≥ ℏ/2

ahol q a momentum és p a pozíció, a Δ "megváltozást", vagy itt "bizonytalanságot" jelent: a két mennyiség bizonytalanságának szorzata nagyobb, vagy egyenlő kell, hogy legyen, mint a ℏ, azaz a Planck-féle állandó fele (ez egy egyszerű, pici szám, a zInternet meg tudja mondani). Ugyanígy viszonyul egymáshoz az elfordulás és a perdület is.

Az idő-energia párossal kicsit más a helyzet, de van egy hasonló tétel ide is. Ezzel az a helyzet, hogy "az idő bizonytalansága" azt jelenti, hogy "egy olyan dolog, ami nagyon rövid ideig tart, nem rendelkezhet határozott energiával", illetve "ha valaminek nagyon pontosan tudjuk az energiáját, akkor

az az állapot nem lehet nagyon rövid életű".

Előzőnek: a fémek áram hatására azért melegszenek fel, mert az áram hőt termel, de a hő nem a protonok rezgése, hanem a fémrácsot alkotó atomoké. A protonok az atommagon belül vannak, és a magenergiák sok nagyságrenddel nagyobbak, mint az atomok és molekulák rezgéséből adódó hőenergia, a kettőnek tehát nincs köze egymáshoz.

Egyébként az eredeti kérdéssel az a baj, hogy úgy van megfogalmazva, mintha az EZO Tv-n mondta volna egy sarlatán. Az atomokat eleve csak kvantumos szinten tudjuk leírni. De mit jelent az, hogy egy atom "bizonytalan"? Legfeljebb az atomi energiaszintek azok, hiszen mindegyiknek van egy kis sávszélessége, egyik sem végtelenül pontosan meghatározott érték. Mi az, hogy rezgés közben két helyen is lehet? Nem, méréskor legfeljebb csak egy helyen lehet. Ha esetleg egy egész atom hullámfüggvénye egy adott térrészre kiterjedt, akkor lehet úgy fogalmazni, hogy bizonyos valószínűséggel ezen térrész bármely pontján megtalálható lehet, de csak ha épp ott mérjük. Egyszerre két helyen sosem lesz. Az idő pedig kvantummechanikában az a dolog, ami a többivel ellentétben igazából csak egy paraméter, mert nem kapcsolódik hozzá mérhető mennyiség, azaz, szaknyelven szólva, nincs neki operátora. Csak úgy van, merthogy az időről tudjuk hogy van, és hogy telik.

Ami a cikket illeti, azt már eddig is tudtuk, hogy az időmegfordítási szimmetria (T) önmagában nem érvényes, csak a töltéskonjugációval (C) és a paritással (P) egybekötött változata (CPT). Szóval ez a kísérlet csak egy megerősítése mindennek.