Vannak olyan elméletek, amiket egy tudós hirdet csak, a többi meg van győződve róla, hogy baromság, de hajthatatlan az a kutató?

Ja, hogy nem úgy kell érteni a kérdésed, ahogy leírtad?

Akkor nyilván arra gondoltál, hogy van egy remek elméleted (amit kitaláltál, vagy csak találtad valahol) és amit a tudósok butaságnak tartanak.

A kérdés pedig az, hogy lehet-e ennek ellenére zseniális meglátás?

Nos: 99% eséllyel tényleg nagy butaság.

Azt az 1%-ot meg nem te fogod megtalálni, sem kitalálni.

Végül, amit már mondtam: bizonyítsd!

A bizonyítékra már odafigyelnek a tudósok. A szövegedre meg nem.

"Végül, amit már mondtam: bizonyítsd!

A bizonyítékra már odafigyelnek a tudósok. A szövegedre meg nem."

Majd, ha közelebbről megismerkedsz a természettudományok művelésével, rá fogsz jönni, hogy a bizonyítékok az esetek többségében nem fekete-fehéren festik le a valóságot. Ugyan azt a "bizonyítékot" más-más tudós esetleg máshogy értelmez, és ennek megfelelően teljesen eltérő következtetést lehet levonni belőle.

Erre talán a legjobb példa a "spirálködök" rejtélye. Sokáig azt hitték, hogy amiket a távcsőben spirális alakú ködöknek látnak viszonylag közeli objektumok. De voltak olyanok akik ezzel nem értettek egyet és azt vallották, hogy a spirálködök a tejúthoz hasonló nagyon távoli csillagvárosok. Nagyon sokáig nem lehetett eldönteni, hogy kinek van igaza, mert mindkét model mellett voltak érvek/bizonyítékok. Végül Edvin Hubble bizonyította be, hogy azok valójában nagyon távoli galaxisok. És sokáig úgy tűnt, hogy a bizonyítékok a kis helyi köd magyarázatot támasztják alá.

A #4, még inkább a #8 válasz pontosan megfogalmazza a kérdésedre adható magyarázatot.

Igen, vannak olyan elméletek, amiket egy ember hirdet csak, a többi pedig meg van győződve róla, hogy baromság. Általában nem így fogalmazzák, de erről van szó. Fokozatok vannak. Az adott témának vannak nemzetközileg elismert szakértői, ezek között egy le nem írt, de mégis általánosan elfogadott szakmai rangsor. Ha a legkiválóbbak publikálnak valamit, akkor feltehetően nagyon mellbevágónak kell lenni, ha többeket meglep. De a legkiválóbbak alaposan indokolni fognak, ezt követeli tőlük a saját intellektusuk. Lehet, hogy soká nem értik, de baromságnak nem tartják. Ha egy nevesincs valaki publikál, erősebbek a követelmények (a tudományban nincs a semmiből felbukkanó zseni, nyomon kísérhető a fejlődése). Baromságnak akkor tartják, ha számukra már evidens, hogy az állítás hamis, sőt az indoklás is "gyermeteg", de az illető ezt nem látja be (például nem is érti az ellenvetéseket). Valamirevaló tudós ilyen kérdéssel legfeljebb pár percig foglakozik, legfeljebb egy mondatot szentel neki.

Hogy miért, azt fentebb precízen leírták. De ez nemcsak a szorosan vett tudományra igaz, hanem bármely állításra, a témával foglakozók abban is hasonlóan reagálnak, ugyanazon oknál fogva.

"sokáig úgy tűnt, hogy a bizonyítékok a kis helyi köd magyarázatot támasztják alá."

Ezért nem szoktak nagyon foglalkozni azzal, hogy valami minek tűnik.

A bizonyítékokat pedig a súlyuk arányában veszik komolyan. Ha ellentmondónak tűnő bizonyítékok vannak, akkor különösen gondosan vizsgálnak.

Kérdező: leírnád konkrétan, hogy mire gondoltál?

"Ezért nem szoktak nagyon foglalkozni azzal, hogy valami minek tűnik."

Sajnos valójában szinte csak ezzel foglalkoznak. A természettudományok nem matematika, ahol abszolút bizonyítások léteznének. Minden esetben a jelenségek magyarázatára különböző modellek versenyeznek, és aszerint választunk belőlük, hogy melyik tűnik valószínűbbnek.

Monddcsak te csinálsz tudományt, vagy csak tanulod?