Ugye a légkör üvegházként tartja meg a Nap hőjét?
Kedves első,
Érdekes módon, hogy, hogy nem, a mérések a globális felmelegedést támasztják elő.
Igen kérdező, úgy van, ahogy írtad.
Légkör nélkül az átlaghőmérséklet kb. 20 fokkal lenne alacsonyabb, és nagyon erős napi ingások is lennének.
Hegy nem lenne már itt, csak por...
Nézd meg a Marsot: ott hasonló a helyzet. Az egyenlítőn délben 25 fok is lehet, éjjel meg -100.
"Ami a globális felmelegedést illeti, az egy olyan dolog, amiről mindenki tapasztalatból tudja, hogy nincs, de mégis hisz benne."
Akkor hogy lehet, hogy minimum több tízezer éve stabil jégrétegek és gleccserek tűntek el az utóbbi pár tíz évben?
"Akkor hogy lehet, hogy minimum több tízezer éve stabil jégrétegek és gleccserek tűntek el az utóbbi pár tíz évben?"
Sehogy. Ezért nem is tűntek el.
nem.
picit össze vannak itt kavarodva a dolgok.
az üvegház úgy működik, hogy a magas hőmérsékletű napból nagyfrekvenciájú infravörös (és látható, meg UV, meg stb.) sugárzás érkezik, ami majdnem akadálytalanul halad át az üvegen. bent felmelegednek tőle a tárgyak. ezekből a tárgyakból infravörös sugárzás indul kifelé, ez a sugárzás azonban már jóval kisebb frekvenciájú és ez fent akad az üvegen, visszaverődik.
így működik az üvegház. erről ennyit.
a klíma nagyon sok mindentől függ, de csak ha a klíma összetételét nézzük és minden mást állandóra veszünk, akkor a legfontosabb a levegő páratartalma. ez minél magasabb, minél több víz van a környezetben, annál kisebb a hőmérséklet (nappal/éjszaka) kilengése. a víznek ugyan rendkívül nagy a fajhője és párolgáshője is. azaz azzal, hogy felmelegszik és elpárolog rengeteg hőt képes magába zárni. fordított esetben meg leadni. ha sok víz van a környezetben, akkor melegedésnél a párolgással kilopja az energiát, azaz hűt, hűlésnél lecsapódással visszaadja az energiát, azaz fűt. mint egy hő-akkumulátor.
az üvegház hatásnak ezek közül egyikhez sincs igazán köze. az egy és kétatomos gázok (kivéve a szénmonoxid), azaz a légkör oroszlán része, nem melegíthetőek sugárzásos hőátadással, azaz nem tudják felvenni közvetlenül a napból érkező (hő)sugárzást. a normál légköri melegedési folyamat úgy néz ki, hogy előbb a felszín melegedik fel és az melegíti fel a légkört. (pl. az előbb említett párolgás révén)
a széndioxid azért óriási gond, mert háromatomos gázként közvetlenül képes felvenni a napból érkező hősugárzást és így felülről, belülről melegíti a légkört, felborítva ezzel a normál melegedési/hűlési rendszert.
pl. ott, ahol a légkör alig melegedett, mert a felszínt a napsugárzást 90%-ban visszaverő hótakaró borítja, a széndioxid jelenlét miatt képes melegedni a légkör. a meleg levegő ellen meg a hó sugárzás-visszaverő képessége már nem véd.
szóval az üvegház-hatás, mint fogalom, jó, mert az emberek könnyen megértik, de technikailag a két folyamatnak köze nincsen egymáshoz.
lenni nem lesz, merthogy van. :)
picit le vagy maradva. úgy 10-15 éve volt divat magában a jelenségben kételkedni, mármint olyan emberek részéről, akik értenek is valamit az időjáráshoz, a fizikához, kémiához, meg úgy általában a tudományhoz. azóta már tudjuk, hogy a jelenség létezik.
amiről manapság szokás vitázni, az az, hogy mi okozza, illetve, ehhez szorosan kapcsolódva, hogy mi várható a jövőben.
egyébként meg:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!