Kisebb-e az ember súlya az egyenlítőn, mint a sarkvidékeken?
Nem a Föld geoid alakja miatt, hanem az miatt a hatalmas kerületi sebességkülönbség mitatt ami az egyenlítőn ill. a sakvidékeken levő földfelszíni tárgyak között van.
( egyenlítő: 40 000/24 km/h ; sarkok: 0 km/h )
Igen, kisebb. A geoid alak miatt is (ami tkp. következménye a kerületi sebesség különbségének). Ezért is indítják előszeretettel az Egyenlítő közeléből az űreszközöket.
Igaz, egy szobai mérlegnek nem elegendő az érzékenysége ennek kiméréséhez. De egy soktíz tonnás űrhajó, rakéta esetén már az a néhány dekányi, kilónyi különbség is komoly pénzösszegek megspórolását teszi lehetővé az űreszköz geostac pályára juttatása esetén, akkor meg főleg, ha el is akarja hagyni a bolygónk vonzáskörzetét.
Nemcsak a Föld alakja, hanem a forgása is beleszól ( centrifugális erő ).
Ha valaki minél közelebb telepíti a rakétakilövőt az egyenlítőhöz, annál jobban jár. ( + kerületi sebesség )
Ez így igaz. De azt azért tudni kell, hogy például egy ember esetén csak néhány milligrammos különbség van, és egy rakéta (űrhajó) több ezer tonnás tömege esetében is csak pár dekagramm az eltérés.
Vagyis nem sok energiát lehet ezzel megspórolni. :-)
Pedro
Köszönöm szépen válaszaitokat!
Nem szemtelenkedeni akarok, de ez a néhány "miligrammos" SÚLYkülönbség kicsit zavar. Hogy lehet ezt kiszámolni?
Wazzegh! Nem is olyan kicsi a különbség.
Ha jól számoltam egy tengerszinten álló 75 kg tömegű ember esetén 3,885 N ( "nyúton" ) a különbség a sarkvidék, és az egyenlítő között. Majdnem 40 "déka".
Link:
"Ez így igaz. De azt azért tudni kell, hogy például egy ember esetén csak néhány milligrammos különbség van, és egy rakéta (űrhajó) több ezer tonnás tömege esetében is csak pár dekagramm az eltérés.
Vagyis nem sok energiát lehet ezzel megspórolni. :-) "
De bizony, hogy sokat!
Nem a súlykülönbség, hanem a kerületi sebesség-különbség miatt. Jóval kevesebb üzemanyag kell a szökési sebesség eléréséhez.
Ezért földforgás-irányban lövik fel a rakétákat.
Továbbra is fenntartom, hogy csak egészen kicsi a különbség:
"A nehézségi gyorsulás értéke a Földön szélesség és magasság függvényében a Nemzetközi Gravitációs Formula 1967 szerint számítható:
g = 9,780318 * (1 + 0,0053024 sin^2 φ - 0,0000058 sin^2 2 φ) - 3,086 * 10^-6 h
ahol:
h – tengerszint feletti magasság
φ – földrajzi szélesség"
A számítás menete végigkövethető (annak aki akarja...) itt:
Úgyhogy ezzel NEM SOK energiát lehet megtakarítani, a sarkvidéki és az egyenlítői gravitációs gyorsulás között különbség csak az ötödik tizedesjegy környékén jelentkezik.
(Ezzel szemben az árapály jelenség, tehát a Föld-Hold páros közös tömegközéppontja körüli keringésének hatása a harmadik tizedesnél jelentkezik, tehát kb. két nagyságrenddel nagyobb a hatása, mint a Föld forgásának...)
Pedro
@Wadmalac
Igaz, de ez nem a súlyra vonatkozik... mint ahogy azt te is írtad. :-)
A kerületi sebesség egy jó "csúzli", de ilyen szinten a súlyt nem befolyásolja számottevően.
Pedro
"a súlyt nem befolyásolja számottevően"
Igaz. Csak ha fellövési energiaspórolásról van szó, akkor a szökési sebesség sokkal lényegesebb pont és itt is az Egyenlítőhöz közeli fellövési pont nyert.
Szóval sokat lehet spórolni, csak nem AZÉRT. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!