Miért nem szagtalanok az apoláris vegyületek?

Ajánlom figyelmedbe:

[link]

;)

"Ami friss, romlatlan, tehát egészségünkre hasznos, azt ösztönszerûleg is jó illatúnak, ami viszont romlásnak indult, egészségünkre káros, azt bûzösnek érezzük."

Ez itt a lényeg. Amivel állandó kacsolatban vagy, víz, levegő stb., az szagtalan, mivel egy dő után meg kell hogy szokd. Ami jót tesz az jó illatú ami árt az kellemetlen, ez szerintem a természetes szelekcióból egyértelműen következhet. De ez csak a természetben előforduló anyagokra igaz.

A szaglás során az illatmolekulákat a szaglóhám receptorsejtjei érzékelik változatos receptorfehérjéikkel (az embernek összesen kb. 400 különböző receptorfehérjéje van). Minden receptorfehérje más-más anyagra érzékeny, sőt egy receptor is több ligandumhoz tud kötődni, eltérő erősséggel. (Nagy jelentősége lehet a megkötődésben a jellegzetes funkciós csoportoknak.) Elsősorban attól függ, hogy egy vegyületnek milyen erősséggel érezzük a szagát, hogy mennyire erősen kötődik a receptoraihoz, és így milyen erős jelet vált ki. Valószínűleg a metán egyik receptorhoz sem tud kötődni (hisz nincs funkciós csoportja), ezért nem is vált ki idegi jelet.

[link]

[link]

[link]

Annak is lehet jelentősége, hogy egy molekula apoláris vagy poláris. Erről sajnos semmit nem tudok, de azt le kell szögezni, hogy (bár nagyon kis mértékben, de) az apoláris anyagok is oldódnak a vízben. Tehát ha az adott molekula nagy mennyiségben van jelen a levegőben, akkor kis mennyiségben megjelenhet a nyálkahártya felszínét borító folyadékban is, ami elég lehet az érzékeléshez. Épp ezért az is nagyon fontos a szag erőssége szempontjából, hogy egy anyag mennyire illékony.

Bár a sejt felszínén vizes oldat van, maga a receptor felismerő helye lehet hidrofób, ami miatt az apoláros oldószer könnyebben megkötődhet itt.(Ilyesmiről itt írnak, de nem olvastam teljesen végig, nem biztos, hogy teljesen idevág:

[link]

Természetesen annak is nagy jelentősége lehet, hogy megszokjuk a szagokat. Ez az alkalmazkodás a szaglásnál különösen jelentős. De teljességgel nem válaszolhatja meg a kérdést, hiszen pl. a metán szagát nem érezzük, pedig általában elég kis mennyiségben van jelen a belélegzett levegőben.