Hogy lehet eldönteni sókról, hogy vizes oldatuk milyen kémhatású?

I.: Savak és bázisok reakciójakor só és víz keletkezik.

II.: A sók hidrolízisük során megváltoztathatják az oldat kémhatását. Azokat feloldva lehet savas, semleges, vagy lúgos.

III.: Meg kell nézni, hogy az adott sók milyen savak és bázisok reakciójakor keletkezik.

1. Erős savak, és erős lúgok esetén a só hidrolízise semleges (neutrális) kémhatást okoz. Példa:

KCl esetén a lúg KOH ami erős bázis, a sav HCl ami erős sav. Így a KCl vizes oldata semleges lesz. Disszociációs egyenlet:

KCl -> K+ + Cl-

2. Erős savak, és gyenge lúgok esetén a só savasan hidrolizál. Példa:

NH4Cl esetén a lúg NH4OH ami gyenge bázis, a sav HCl, ami erős sav. Így az NH4Cl vizes oldata savas kémhatású lesz.

3. Gyenge savak, és erős lúgok esetén a só lúgosan hidrolizál. Példa:

K2CO3 esetén a lúg KOH, ami erős bázis, a sav H2CO3, ami gyenge sav. Így a K2CO3 vizes oldata lúgos kémhatású lesz.

4. Gyenge savak, és gyenge lúgok esetén lehetnek savas, és lúgos kémhatású is a sók oldata. Ezek a reagensek disszociációs állandójától függ, számolásuk kissé komplikált. Neked ezzel a csoporttal nem kell foglalkoznod.