Az agy tárolja az információkat?

jaj. o jaj.

az agy tarolja az informaciot, de senki nem tudja hogyan. az biztos, hogy redundansan, par idegsejt halala nem okoz emlekezetvesztest. az 'ugyesseg' csak reszben tudatos folyamat, a rutinfeladatok nem feltetlenul igenyelnek 'emlekezetet'.

az agyat nyilvan fel lehet osztani, mint ahogy fel is van osztva, nezz utana, kifejezett regiokat lehet megallapitani, melyek egy-egy feladatert felelnek. az agy raadasul nem tudja 'atvenni' a feladatokat, csak nagyon fiatal eletkorban, utana sok minden rogzul, sulyos agyserulesek eseten nagyon hosszu munka aran lehet csak ujra megtanulni dolgokat (pl. beszedet...)

Becslések szerint 50–100 milliárd idegsejtből áll az emberi agy. Ezek közül kb. 10 milliárd piramis alakú sejt melyek között élénk kapcsolat van kb. 100 billió szinaptikus érintkezési ponton keresztül.

"miért nem felejtünk el semmit?"

Ha te nem felejtesz el semmit akkor megemelem előtted az összes kalapom, én még nem láttam olyan embert aki semmit sem felet el.

Az hogy hogyan tárolja az információt az jelenleg nem ismert. Annyi ismert hogy a neuronok között bonyolult kapcsolatokon keresztül tárolódik az információ. Valószínűleg redundánsan tárolja. Ha analógiát keresek akkor az informatikát említem meg. Pl. a winrar is tud olyat hogy redundanciát rak a tömörített fájlba, így ha valahány %-a megsérül veszteségmentesen helyreállítható az eredeti fájl, mert hibajavító kódok vannak benne. A digitális műholdas TV adás esetében is hibajavító kódokat tartalmaz, a digitálisan kódolt jel, így bizonyos vételi hiba alatt minőségromlás nélkül lehet fogni. (Vételi hiba mindig van, a jelbe mindig van zaj)

És az agyat nem is lehet felosztani, hogy mondjuk az agy X része ezért felelős, ugye?

Van látásközpont, hallásközpont, érzelmi központ azaz limbikus rendszer stb.

Volt egy robbantásszakértő ember akinek az egyik robbantás során egy vasrúd átszúrta az agyát és életbe maradt. Pont az érzelmi központját szúrta át. Az emlékezete megmaradt, ezután nem voltak érzelmei, a munkáját abbahagyta, nem érzett motivációt , a feleségét is elhagyta ,rideg érzéketlen ember lett belőle, cirkuszba lépett fel és ott mutogatta a lyukat a fejébe, pálcákat dugott bele, teljesen lezüllött. Ez egy fontos esemény volt az agykutatás szempontjából. Különböző IQ teszteknek vetették alá, nem telejésített rosszabbul mint korábban, rendesen emlékezett arra amit megélt és amit megtanult, nagyon szomorú dolgokat mondtak neki, nem érzett semmit, akkor sem amikor valakije meghalt. Ugyanakkor nem is örült ezután többé.

Aki tudja a nevét ennek az embernek meg több pontos infót az leírhatja (én már elfelejtettem, rá sem tudok keresni.)

Adott emléket nem egy db neuron tárol,rengeteg sok neuron kapcsolódása tárolja őket,ha egy kiesik a rendszerből semmi nem történik

Az a 9millió neuron/év lehet soknak hangzik,de valójában semmi a 100milliárdhoz képest,kb 11000év alatt fogyna el az összes

Már tudom hogy ki, Phineas P. Gage mérnök 1848. szeptember 13-án érte a szörnyű baleset és így vált híressé.

[link]

Az évi 9 millió agysejt pusztulásról lévő adatot nem tudom honnan vetted. Függ az életvitelétől , a fizikai és mentális egészségi állapotától is, hogy alkoholista e vagy drogfüggő e stb.

"Ha a neuronok (idegsejtek) sérültek, vagy elpusztultak, akkor nem termelődnek újra, de a szinapszisok, vagyis az idegsejtek közötti kapcsolatok igen. Tehát az agy folyamatosan új „utakat” épít a neuronok között. Az agy egyes területeinek eredetileg nincs közvetlen funkciója, és ezáltal átvehetnek újakat, lehetővé téve ezzel a páciens számára, hogy újratanuljon dolgokat. A stroke-on átesettek például így tudják terápia segítségével a beszéd- és más képességeiket visszanyerni."

[link]

"hogyhogy nem pusztul el az, ahol mondjuk azt tárolod, hogy hol laksz, mi a telefonszámod stb? Mert akár ez is megtörténhetne."

Mert a tárolás módja hibatűrő. Írtam analógiákat, műholdas adás stb. Ha kicsit is értenéd hogy hogy működik a digitális adattovábbítás, hogy miért lehetséges egy digitálisan küldött adatot veszteségmentesen továbbítani még akkor is ha az átvitel során a jelnek egy része sérült, ha tudnád mi a redundancia, illetve hogy mitől hibatűrőbb egy digitális jel mint egy analóg, akkor valószínűleg nem kérdeznéd.

Egyébként van aki el felfejeti hol lakik stb. ezeket az embereket elkülönítik a társadalomtól, azt a helyet úgy hívják hogy elmegyógyintézet.

Érdemes az agyat tornáztatni, így (ha különösebb betegség nem éri az embert) akkor jó esze lesz idősebb korában is.