Ti hisztek a véletlenekben?

A véletlennek van egy olyan jelentése, hogy "az ismeretek hiánya". Ami annyit jelent, hogy egy esemény bekövetkeztének okáról, körülményeiről lehetséges kevés ismeretünk, de az is lehet, hogy nem tartjuk fontosnak azokat megismerni.

Éppen az említett kockadobás ilyen. Nem érné meg az eredmény a fáradságot.

A fentiek a makrovilágra érvényesek. A mikrovilágban kicsit mások a szabályok (és a fogalmak).

Én úgy gondolom, véletlen az, amikor előre ismeretlen tényezőkkel kerülünk kölcsönhatásba egy-egy döntésünk kapcsán.

Erre szerintem a legegyszerűbb példa, amikor X pontból szeretnék eljutni Y-ra, és két lehetséges út közül választhatok. Az egyik úton találkoznék egy rég nem látott ismerősömmel, a másik úton meg egy ámokfutó a kocsijával száguldozva elgázolna. Viszont arról előre nem tudok, hogy épp van egy őrült a volán mögött, mint ahogy a barátomról sem tudom, hogy épp merre jár, tehát a döntésemet egész más tényezők alapján hozom meg. Mondjuk hogy melyik út tűnik rövidebbnek.

De akárhogy is döntök, az úton történni fog majd valami, ami hatással lesz rám, de amit nem tudhattam előre. Tehát hogy a barátommal akadok össze, vagy az ámokfutóval, az teljesen véletlenszerűen fog eldőlni.

Az, hogy ki hisz benne és ki nem, az erősen szubjektív, így kevés objektív információt hordoz magában. Szerencsésebb lett volna a tudomány rovatban így feltenni a kérdést:

"Létezik (a) véletlen?"

A tudomány erre a kérdésre egyelőre nem tud egzakt igennel vagy nemmel felelni. Amíg a kvantummechanika furcsaságait nem ismertük, addig valószínűleg az lett volna a válasz erre a kérdésre, hogy nem, mert az egész világ előre determinált állapotban van: vagyis ha egy tetszőleges időpontban meg tudjuk határozni az összes létező összetevőjének a helyzetét, mozgási energiáját és a mozgásának irányát (impulzusát), akkor tetszőleges időre vissza vagy előre meg tudjuk mondani, hogy milyen állapotban volt vagy lesz a világ, csupán erőforrás kérdése a dolog (a számítási kapacitáshoz).

A problémát a kvantummechanikai furcsaságok egyike jelenti: az anyagot felépítő építőkövek (atomok, vagy még apróbb részek) esetében már nem tudjuk tetszőleges pontossággal meghatározni egy részecske helyzetét és impulzusát EGYSZERRE. Sőt, minél pontosabban akarjuk mérni az egyiket, annál pontatlanabban tudjuk mérni a másikat. Tehát még ha determinált is a világunk, azt akkor sem tudjuk egyértelműen megmondani. Ez pedig nem a műszereink érzékenységén múlik, hanem egyszerűen ilyen az Univerzum, ilyen a mikrovilág (kvantumvilág).

Ettől még elvileg lehetne determinisztikus a világunk, még ha nem is tudjuk azt biztosra megmondani. Igaz, innentől ez csupán egy feltételezéssé avanzsál - egy olyan feltételezéssé, amelynek igazolására esélyünk sincsen jelen tudásunk szerint. Innentől lehet hinni a dologban, de bizonyítani nem - ezzel viszont szépen beáll a sorba a vallások, a reinkarnáció, és hasonló ideológiák mellé. Így válik egy valamikor tudományosnak tartott világkép hitbélivé, mert elveszti a bizonyíthatóságának lehetőségét.

A véletlent egy szinonímájával magyaráznám: kiszámíthatatlan.

Természetesen minden okkal történik, de sokszor annyira bonyolultak az összefüggések, hogy nem tudjuk mi lesz

a végeredmény. Vagyis kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan, véletlen(szerű) lesz.

Gondolom a fizikai determinizmus tagadása érdekelne téged.

Elég sokáig egyértelműnek tűnt, ha a kellő mennyiségű ismeretünk és erőforrásunk megvan, akkor tudunk jósolgatni, meg tudunk határozni bármilyen eseményt ami a jövőben történhet.

Erre elvileg rácáfolnak a kaotikus viselkedést mutató nemlineáris dinamikájú rendszerek, amik bár determinisztikusak, hosszútávon mégsem tudjuk megjósolni mi történik. Vagy ahogy emlegették a kvantumvilág sem nevezhető determinisztikusoknak. A kaotikus viselkedésű kvantumvilágban meg abszolúte teljes a káosz.

Számtalan érv szól az ezzel foglalkozó négy állásfoglalás mellett, amire jelenleg ötletünk sincs mi a válasz.

Némi olvasnivaló a témában:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Végül a személyes vélemény szerintem létezik az ún. véletlen minden értelemben, vagyis az általunk semmilyen adatsor és gép alapján biztosra nem vehető esemény.