Füvezni "egészségesebb", mint inni?

"azt mondom a piát is be kéne tiltani."

Sok értelme nincs, lásd az 1920-as amerikai alkoholtilalom hatásait és következményeit.

"A fűvel úgy gyógyítják a rákot, ahogy a morfiummal. A szerencsétlennek az utolsó napjaiban enyhítik a szenvedését."

Ez téves. Míg a morfiumot valóban pusztán fájdalomcsillapító hatása miatt adagolják a végstádiumban lévő rákbetegek számára, addig a füvet (helyesebben THC-tartalmú készítményeket) többek között az étvágyfokozó hatása miatt is használják terápiás célokra. Ezen túlmenőleg, több vizsgálat is alátámasztani látszik, hogy a THC bizonyos vegyületeinek közvetlenül is nagy szerepe lehet a rákbetegség bizonyos formái elleni sikeres küzdelemben. Ezen kívül idegnyugtatóként is jó eredménnyel alkalmazható, és a sclerosis multiplex nevű betegség tüneteinek (rohamainak) enyhítésére is sikerrel alkalmazzák. Ezeken kívül is sok irányban folynak kutatások bizonyos betegségek elleni gyógyszerként, vagy azok tüneteinek enyhítésének céljából.

"Nagyon sok kutatási eredményből az jött ki, hogy hosszú távon elbutulást okoz. Szóval ilyen tekintetben nem jobb mint az alkoholizálás."

Nem mintha az alkoholizálás hosszú távon nem okozna elbutulást... Elvégre az alkohol is pusztítja az agysejteket.

Ha mértékkel fogyasztod, akkor hosszabb ez a táv, mint az átlagos emberi élet. Mindkettő esetében. Ha mértéktelenül fogyasztod, akkor érvényesül az elbutulás. Mindkettő esetében.

Ám míg az alkohol tönkreteszi a gyomrot, májat, a vesét, a bélrendszert, a keringési rendszert, és a központi idegrendszert is, ráadásul masszív fogyasztás esetén fizikai (tehát testi, sejtszintű) függőséget is kialakít, addig a fű a központi idegrendszeren, tüdőn és a keringési rendszeren kívül másban nem igazán tesz jelentősebb kárt. Ráadásul fizikai függőséget sem alakít ki, tehát nem avatkozik be a szervezet sejtszintű folyamataiba, még masszív fogyasztás esetén sem. A tüdőt és a keringési rendszert is inkább csak azért károsítja, mert a hordozóanyag elégése során sok karcinogén és kátrány jut a tüdőbe, és onnan a véráramba. Megfelelő eszköz (vaporizer) használatával azonban ezek 90-95%-a kiszűrhető.

Továbbá, az alkoholizálás általában együtt jár a dohányzással is. Ez nem törvényszerű, de az esetek nagyobb hányadában így van. Ezzel együtt viszont már lényegesen károsabb mint a füvezés, hiszen egy dohányos alkoholistának szinte nincs is olyan belső szerve, amit nem károsítana.

A füvesek 90%-ban dohányoznak is. Ám a füvezés folyamán általában kevesebb cigit szívnak el, mint amikor nem élnek a droggal, vagyis a füvezés maga a füveseknél általában csökkenti az elszívott cigaretta mennyiségét.

Az alkoholnak létezik halálos adagja, és az be is vihető a szervezetbe. A fűnek is létezik ugyan elméleti halálos adagja, de azt önszántából képtelen az ember bevinni a szervezetébe: sokkal hamarabb összeesik, elájul, mintsem erre sort tudna keríteni. Ez több mint egy kilogrammnyi átlagos THC-tartalmú fű rövid időn belüli elszívását jelentené ahhoz, hogy maga a THC közvetlenül okozza az egyén halálát. Ezt egyszerűen képtelenség megtenni, annak ismeretében, hogy 2-3 grammnyi fű egyszerre történő elszívása után már jóformán mozogni sem nagyon képes a delikvens.

Ezeken túlmenően, az alkohol az emberek nagyobb részét agresszívvá, gátlástalanná teszi, növeli az önbizalmat, hamis biztonságérzetet kölcsönöz, amely tünetek gyakran vezetnek balesetekhez, olykor halálos kimenetelűekhez is. Ráadásul az alkohol tágítja az ereket, így hamis hőérzetet is kölcsönöz, ami az alkoholistáknál a kihűléses halálesetek többségét okozza. A fű ezzel szemben inkább motiválatlanná, befelé fordulóvá tesz, tehát még annyira sincs kedve az egyénnek bármit is csinálni, mint fű nélkül. Elvan a kis saját világában, és inkább csak sodródik az eseményekkel, amolyan külső szemlélőjévé válik azoknak.

Az alkohol és a fű is nagy mennyiségű fogyasztása esetén személyiségtorzuláshoz vezethet, és különböző mentális betegségek kialakulását katalizálhatja. Ilyen lehet a skizofrénia, a személyiség-hasadás, a valóságtól történő részleges vagy teljes elszakadás, a depresszió kialakulása. Továbbá egyes lappangó elváltozások felszínre törését okozhatják, mint például az epilepszia. (Ez nem azt jelenti, hogy egy egészséges embernél epilepsziát okozna az alkohol vagy a fű, de a rejtett epilepsziát a felszínre hozhatja.) Ám míg az alkohol hatása akár gyilkos vagy öngyilkos hajlamok megjelenéséhez, vagy kiteljesedéséhez is vezethet, addig a fű a fogyasztóknak csak elhanyagolható mennyiségénél okoz ilyesmi tüneteket.

Az alkohol eléggé addiktív szer. Ez azt jelenti, hogy amíg egy kezdőnek elég két-három feles meg egy-két üveg sör hogy az asztal alá igya magát, addig egy masszív alkoholista akár egy liter tömény és 8-10 üveg sör rövid időn belüli elfogyasztását követően is képes (úgy-ahogy) talpon maradni.

A fű messze nem ennyire addiktív: míg egy kezdő füves fél grammnyi fűtől már azt sem tudja, milyen nap van, addig egy masszív fogyasztó is orra bukik 2-3 grammnyi ugyanilyen minőségű fű elfogyasztását követően.

Tévhit az, hogy a fűre nem lehet rászokni, nem alakít ki függőséget. Igen is rá lehet, sőt, némely személyeknél igen erős lelki, pszichikai függőséget alakít ki. De ez viszonylag ritka, mint ahogy azok a személyek is, akiknél egyáltalán nem alakít ki függőséget a marihuánafogyasztás. A fűfogyasztás függőségkialakító mechanizmusa nagyban függ a társadalmi helyzettől, az egéyni beállítottságtól, a külső és belső környezettől, ill. más szerek használatától. Így aztán előre teljességgel megjósolhatatlan, hogy egy adott személynél milyen mértékű lesz, lehet a pszichikai függőség "erőssége". Ez az alkoholnál sokkal "egyenletesebb", az alkoholfogyasztók nagy százaléka lesz később valamilyen szintű alkoholfüggő.

Viszont valószínűsíthetően tévhit az is, hogy a fű kapudrog lenne a keményebb szerekhez. Ugyanis a fűfogyasztók túlnyomó többsége nem fűvel kezdte önromboló pályafutását, hanem előzőleg 99%-uk kipróbált már valamilyen dohányterméket, vagy az alkoholt (esetleg mindkettőt). Ilyen tekintetből viszont nem a fű, hanem a dohány vagy az alkohol sokkal inkább kapudrognak minősül, mint a fű.

Azonban ez sem takarja az igazságot teljes mértékben. Sokkal inkább helytálló lehet az a feltételezés, miszerint egyrészt egyéni beállítottság kérdése, hogy ki mennyire igényli a bódító szerek alkalmazását - vagyis aki hajlamosabb a bódító szerek használatára, az nagyobb eséllyel fog rászokni valamilyen drogra, legyen az akár alkohol, akár bármilyen más illegális drog.

Másrészt a drogfogyasztás kialakulása általában visszavezethető a kedvezőtlen társadalmi körülményekre is. Minél elnyomottabb, szegényebb környezetben nő fel az illető, annál kevesebb sikerélményre sikerül szert tennie élete folyamán, és annál kilátástalanabbnak, feleslegesebbnek, elnyomottabbnak érzi, látja az életét. Ez a sikertelenség érzés erős befolyásoló tényező lehet a drogfogyasztás kialakulásában, legyen az legális vagy illegális szer.

Végeredményben a két drogfélét (alkohol és fű) összevetve, mind az egyén, mind a társadalom szempontjából az alkoholizmus sokkal károsabb jelenség szinte minden tekintetből, mint a fűfogyasztás. Ebből persze hamis következtetés lenne azt levonni, hogy a fű nem káros az egészségre. Természetesen káros, mint minden élvezeti szer, amit az emberek fogyasztanak; főleg ha túlzásba viszik. Azonban a legtöbb szempontból az alkohol rombolóbb hatású, mint a fű, mind kisebb, mind nagyobb mennyiség fogyasztása esetén.

nos, igen, egészségesebb, sőt, habár igaz hogy az alkohol kis mennyiségben egészséges, ez a kender esetében hatványozottan igaz, hogy miért? mindjárt kifejtem, és közben reagálok néhány feljebb emített apróságra is

Scepticnek külön köszönöm a válaszát, még ha akadtak is benne aprócska tévedések, öröm volt látni hogy léteznek objektív, tudományalapon gondolkodó emberek :))

tessék rá odafigyelni, mert tudja, miről beszél és igazat ír

na kezdjünk bele(aki nem szereti a biológiát ne olvasson tovább inkább csak higgye el hogy igaz és tudományosan megalapozott amit fentebb írtam)

először is, utálom, amikor egy rendkívül komplex biológiai folyamatról azt feltételezik, 3 mondattal le lehet írni, én majd' száz ezzel foglalkozó kutatás, tanulmány és további jónéhány könyv elolvasása után sem tudom megmondani pontosan mit csinál a "fű" a testben, bár azt feltételezem elég közel járok a valósághoz

van egy ilyen, hogy "Endokannabinoid rendszer",

• az immunrendszer és az idegrendszer része, elsősorban a homeosztázist segíti elő

ez testünk legnagyobb összefüggő receptorrendszere, kialakulása kb. 550millió évvel ezelőttre tehető az előgerinchúrosok körében, természetesen ennyi idő alatt az evolució elég komplex rendszerré tette, a CB1 és CB2 receptorokhoz, különböző neuromodulátor és immunomodulátor lipidek képesek kötődni,(ők az endokannabinoidok) nameg az ezekkel sokszor nagy szerkezeti hasonlóságot mutató fitokannabinoidok(ezek vannak a kenderben), nos a receptorok pontos működése még feltáratlan, nagyon leegyszerűsítve(kb. középiskolás emelt biológia)

a CB1, ami legnagyobb mennyiségben a központi idegrendszerben lelhető fel a következő folyamatok útján hat:

- modulálja a GABA és glutamát felszabadulást

- Aktivitása kalcium- és kálium-ioncsatornákhoz köthető

- Aktiválódásakor csökken az cAMP és növekszik a MAP enzim koncentráció, ezek mind sejtszinten bekövetkező folyamatok mértékük, arányuk az adott neuromodulátor szubsztráthoz kötött

CB1 Funkciói:

-Máj: fokozza a lipogenezist

-Emésztőrendszer: gátolja a bélmozgást, gátolja a ghrelin felszabadulást ami megnövekedett étvágyhoz vezet

-Szív: csökkenti a vérnyomást, más mechanizmusokkal (főleg cAMP koncentráció emelkedés) közreműködve szabályozza a szív vérellátását

-Általános fájdalomcsillapító

a CB2 még kevésbé ismert, mondjuk azt hogy egy nagyon fontos immunomodulátor, ami nagy szerepet játszik számos immunfunkcióban pl: immunszupresszió, az apoptózis vagy a sejt-migráció indukciója, de hatással van a B-limfociták irányítására is, nagyban felelős a bélrendszer gyulladásos immunválaszaiért

ezen felül, egyenlőre ismeretlenek a pontos folyamatok, de az endokananbinoid rendszer szerepet játszik:

sejtes anyagcsere-folyamatok, mint az energia raktározása és tápanyag szállítás szabályozása a: gyomor-bél traktusban, a vázizomokban, a hasnyálmirigyben, a májsejtekben és az adipocitákban, képes modulálni az inzulinrezisztenciát

A hipotalamuszban termelt endokannabinoidok száma fordítottan arányos a vérben oldott leptinnel

Fájdalomcsillapítás: a gerincvelőben elnyomja a káros ingerek által kiváltott válaszokat, valószínűleg az agytörzsi noradrenalin termelés csökkentésével

továbbá: görcsoldás, szorongás, értágulás(hő hatására), a mélyalvás és a REM-szakasz szabályozása

a fentiekből érthető hogy 84 fitokannabinoid(eddig ennyit találtak a kenderben) illetve azok számos metabolitja, annyira kiterjedten szól bele az egész test működésébe hogy lehetetlen letudni annyival hogy: "a fű ezt meg azt csinálja ezért jó vagy rossz",

de mivel az endokannabinoid rendszer elsődleges feladata a homeosztázis fenntartása és mind a kutatások mind a statisztikák ezt mutatják, kijelenthető, hogy a kender nem képes tulajdonképpeni visszafordíthatatlan kárt tenni, sőt bár magyarázat még nincs rá, sok eset azt mutatja a fitokannabinoidok képesek tökéletesen ellátni vagy pótolni az endokannabinoidok homeosztatikus funkcióját, és ezáltal számos betegséget képesek gyógyítani/lassítani, vagy legalábbis csökkenteni a tüneteket pl:

[link]

[link]

http://www.youtube.com/watch?v=2Lsacten2VE

a rákos sejtek és a fű kapcsolatáról itt egy leegyszerűsített folyamatábra:

[link] jó sok a kérdőjel mi?, mondjuk azt hogy, bár a fű nem képes gyógyítani a rákot, vagy amikor igen, nem tudjuk miért, de számos esetben segíti a gyógyulást és valóban, sejtszinten tesz a rák pusztulásáért, és ami nagyon fontos: A FÜVEZÉS ÖNMAGÁBAN NEM OKOZHAT RÁKOT

hogy kb. mi történik(végtelenül leegyszerűsítve):

A kannabinoidok legfőképp a keramid szintézis fokozása és az ezáltal bekövetkező apoptózis útján harcolnak a daganatok ellen

Hatékonyság, a daganatos sejtek fenotípusától függ(CB-receptorok száma)

A CB-receptorok túlstimulálása zűravart a rákos sejtek homeosztatikus szabályozásában, ezzel is elősegítve a daganatok zsugorodását

itt van erről egy remek, kb.90 kutatáson alapuló összefoglaló: [link]

biológiai óra vége

"Nagyon sok kutatási eredményből az jött ki, hogy hosszú távon elbutulást okoz. Szóval ilyen tekintetben nem jobb mint az alkoholizálás."

na ez a válasz igazán felidegesített... bár tény hogy én inkább a biológiai és nem a statisztikai alapú kutatásokra fókuszáltam, azért ha olyan sok van belőle találkoztam volna ilyennel, tudok legalább 5 kutatást ami meg azt bizonyítja hogy bizonyos kannabinoidok bizonyos környezetben jelentősen fokozzák a neurogenezist, mégsem jelenthetem ki, hogy ha mértéktelenül füvezel több lesz az agysejted és okosabb leszel...,vagy hogy a fű gyógyítja a rákot (legalább 10000 ismert eset), pedig valószínüleg több alapom lenne rá mint neked erre a kijelentésre, csak én igyekszem nem félremagyarázni a tudományt

szómagyarázat:

(Neuromodulátor - A neuromodulátorok a szinaptikus kapcsolatok általános hatékonyságát fokozzák vagy csökkentik, és tartós változást idéznek elő.(pl. oxitocin, hisztamin)

Immunomodulátor – olyan anyag ami fokozza vagy csökkenti az antitest termelést

GABA: Gamma-amino-vajsav, az egyik fő gátló neurotranszmitter

Glutaminsav(mint neurotranszmitter) : az emberi szervezetben található legáltalánosabb serkentő neurotranszmitter és a GABA prekurzora

cAMP: ciklikus adenozin-monofoszfát, számos biológiai folyamatban fontos szerepet játszik(pl.: az adrenalin hatása rajta keresztül érvényesül), másodlagos(sejten belüli) hírvivő

MAP: mitogén aktiválta protein-kinázok, a sejten belüli folyamatok fő szabályozója(pl.:differenciálódás, mitózis, apoptózis, szaporodás, génexpresszió – transzkripció,transzláció)

Lipogenezis: olyan folyamat amelyben a az acetil-KoA zsírsavvá alakul(karboxilézis), hatékony módja az energia raktározásának, a végtermékek, nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek(VLDL) formájában kiválasztódnak a májból és közvetlenül a véráramba kerülnek

Ghrelin: étvágyfokozó hormon(peptid), feladata az étvágy és a test zsírraktár-képződésének szabályozása

adipociták: raktározó sejtek, amik képesek tárolni zsír formájában a szervezet által nem felhasznált tápanyagokat, három esetben termelődnek: a terhesség harmadik szakasza alatt, az élet első évében és a serdülőkor kezdetén

Inzulinrezisztencia: az adott inzulin jelre bekövetkező válasz a célsejtek részéről csökken, azaz csökken a szőlőcukor felvétele a sejtekbe, tehát nő a vércukor-szint, a szervezet erre az inzulin túltermelésével reagál

Leptin: zsírszövet alapú hormon, kulcsszerepet játszik az energia-bevitelben és leadásban, beleértve az étvágy és az éhség, az anyagcsere, és az ezekkel kapcsolatos viselkedések, hiánya elhízáshoz vezet

Noradrenalin: hormon és neurotranszmitter, a pozitív izgalmi állapotért felelős(nagy szerepe van a függőségekben, önmagában is függőséget okozhat), adrenalinnál erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust.)

illetve lenne még egy fontos idézetem:

„A kannabinoidok különböző mechanizmusokon keresztül fejhetik ki tumorellenes hatásukat, beleértve a sejthalál indukciója, a sejtek növekedésének gátlása, az angiogenezis-invázió és a tumor metasztázisának gátlása.” - Cannabis and Cannabinoids (PDQ®) - National Library of Medicine

[link]

[link]

Sceptic, an0nim: le a kalappal, köszi! :)

Annyit tennék még hozzá, hogy vajon mennyire káros a kártyázás?

Ugya halálos adagja, LD50-e nincs, nem okoz rákot, stb.

Mégis vannak emberek, akiknek tönkremegy a családjuk miatta (vagy bármilyen más szerencsejáték miatt).

Egy szer farmakológiai biztonságossága, vagy akár haszna meglepően alacsony korrelációt mutat a szenvedélybetegekre kifejtett hosszú távú hatásával.

Tessék elképzelni, hogy a heroin az egy viszonyag biztonságos szer! Csak ha retkes-romos aluljáróban használt tűvel, ismeretlen koncentrációban tolják, akkor nagyon-nagyon veszélyes. Ilyen körülmények között a sós víz is veszélyes lenne.

Hogy a kérdésre is válaszoljak: a kender a testet rövidebb és hosszabb távon is kevésbé veszi igénybe, mint az alkohol. Még ha az emberrel el is szalad a ló egy este, a másnap sokkal jobban kezelhető, ellenben az alkohollal, ami nagyon kellemetlen másnapot produkál.

Hosszú távon a kender messze nem olyan rákkeltő, mint a dohány ( [link] "Bottom line: Though marijuana most likely pales in cancer risk when compared to cigarette smoking, it's better to play it safe.")

Mindkét szerrel (és még sok mindennel) tönkre tudja tenni magát az ember, ha nagyon akarja.

Ha lehetne választani, kikapcsolódásnak sokkal inkább a kendert választanám. Sajnos azonban illegális, így nem lehet (nyilvánosan ilyet kijelenteni).