Miért beszélnek arról, hogy a fekete lyuk (miután elnyel ezt-azt) nagyobb lesz?

Pontszerű. Valójában nem pont, csak bizonyos szempontból pontszerűnek tekinthető.

Például azért, mert mérete elhanyagolható az "események" karakterisztikus méreteihez képest. Szóval például mikor szétroncsol egy csillagot, akkor a csillag méretei annyival nagyobbak, hogy számolhatunk úgy (pl. modellezésben), mintha az egész fekete lyuk egy pontba lenne sűrítve. De ha közelebb megyünk, akkor nyilvánvaló, hogy nem egy pont.

Példák, hogy értsd: ha leszúrok egy elektródát a földbe, és áramot vezetek le (ez egy geofizikai módszer, bocsi, szakmai ártalom :D), akkor úgy tekintem, hogy az elektróda, amin lemegy az áram (vaskaró amúgy), az egy pontban van. Mert 500 méteres mérésen tök mindegy, hogy hogyan viselkedik a 20 centi hosszú és 3 centi vastag karó :)

Najó, lehet, hogy nem a legegyszerűbb példa... :P

De ha pattogtatsz egy pingponglabdát, akkor is látod, hogy egy pici labda pattan másfél méter magasra. Ergo a méretei elhanyagolhatóak, ha számolgatsz, akkor úgy is számolhatsz vele, hogy egy "anyagi pontot", amelynek tömege van, dobálsz a földre. (És leszarod, hogy anyagi pont nem tudnak visszapattanni :D)

Érthető?

A fekete lyukat legkönnyebb úgy definiálni, mint egy olyan testet, amely testtől való eltávolodáshoz szükséges szökése sebesség nagyobb, mint a fénysebesség.

A fekete lyukat, mint jelenséget felbonthatjuk 2 részre:

1.) Szingularitás: ez egy pontszerű, kiterjedés nélküli test, melynek óriási tömege van, mely akkora gravitációs mezőt eredményez, mely mezőből semmi, még maga a fény sem menekülhet.

2.) A szingularitáshoz tartozó Schwarzschild-sugár: az a távolság, amely után a fekete lyuktól való eltávolodáshoz szükséges sebesség nagyobb, mint a fénysebesség. Egyszerűen megfogalmazva ez a sugár jelöli ki azt a felületet, amit a köznapi értelemben szokás fekete lyuknak nevezni, azaz ennek a körnek a területén nem látunk semmit. Ez a sugár növekszik, ha a szingularitás tömege növekszik és mivel az konstans, minden időpillanatban növekszik, ezért ez is folyamatosan növekszik, ezért szokták azt mondani, hogy nagyobb lesz a fekete lyuk, mert nagyobb lesz az a sugár, amin belülről semmi nem képes eltávolodni a szingularitástól.

Remélem érthető volt, amit leírtam, még ha nem is teljesen helytálló, hogy a szingularitás kifejezést használtam mindenhol, de így egyszerűbb volt.

A Planck-állandós témához annyit fűznék hozzá, hogy a fekete lyukak esetében általában csődöt mond a fizika, pontosabban az, ahogyan mi leírjuk, szóval elég úgy tekinteni, hogy a Planck-állandó érvényes mindenhol, kivéve a fekete lyukak esetében (lehet, hogy ott is, ebben az esetben kérem javítsanak ki a nálam okosabbak).

Még annyi, hogy végtelen tömeget össze lehet zsúfolni egy szingularitásba, meg egyébként sem létezhet a pontszerűnél nagyobb szingularitás, mert az óriási gravitációs erő, minden ellenállást elsöprően egyetlen pontszerű dologgá húzza össze az anyagot.

Kérdező, a te problémád a következő. Van egy térrész, amelyből nem jön információ. Ezt a térrészt elnevezzük fekete lyuknak. A méretét onnan tudjuk, hogy "rajta kívülről" már jön információ. Van tehát egy térrész, de tudjuk, hogy a tér azon részén is van "valami", hiszen az "elnyelést" érzékelhetjük. No már most e térrésznek - mivel fene kíváncsi természetű az ember - a belső szerkezetét, a benne uralkodó törvényeket is szeretnénk megérteni. Erre közvetlen lehetőségünk nincs, hiszen onnan információ (se részecske, se foton, se sugárzás, szóval semmi, aminek nevet adnál) nem jön ki, tehát két lehetőség marad, ami igazából egy. Figyeljük a környezetét, az onnan érkező információkból próbálunk következtetni a belső törvényeire, továbbá vannak fizikai ismereteink, matematikai eszköztárunk, és hozzá egy szakzsargonunk, és így fogalmazunk meg a fekete lyukról valamit. Aki nem érti a szakzsargont, a meglehetősen elvont logikai modelleket (egyáltalán, hogy ilyesmit hogyan gyártunk), aki a részecskefizika bonyolult világával nincs tisztában, az bizony félre fogja érteni, vagy semmit se ért belőle (azaz halandzsának érzékeli).

A fekete lyukkal kapcsolatban elhangzó fogalmakat nem szabad úgy értelmezni, ahogy azokat a hétköznapi életben tesszük. De ennek az ellentmondásnak feloldásához meg kellene tanítani a fizikát.