Determinizmus és indeterminizmus példa?

A determinizmus egy filozófiai nézet. Azt mondja ki, hogy minden ami történik, az a természet törvényein keresztül a már meglévő állapot következményeként történik, eleve elrendelt, elvi szinten meghatározható lenne. Pl. mikor eldobsz egy dobókockát, az aszerint fog valamelyik oldalán landolni, hogy milyen erővel, milyen szögben dobtad el, milyenek a nyomás-, szélviszonyok a teremben, milyen anyagból van az asztal és a kocka, stb… A dobás pillanatában eldőlt, hogy hányast fogsz dobni, pusztán azért nem tudod még, mert nem tudod kiszámolni, számodra nem ismert minden paraméter. A fizika a XIX. században egyre több és több jelenséget ismert meg, és minden ilyen jelenség a megfelelő törvényszerűségeknek engedelmeskedett, így erősödött meg ez a fajta világkép. Te azért írtad ki ezt a kérdést, mert pont ez érdekel. Azért érdekel, mert pont olyan dolgot tanulsz, olvasol, aminek következménye, hogy elkezdett érdekelni. Azért olvastál pont olyan dolgot, mert az életed úgy alakult, ahogy. Minden történés az előző történések egyszerű, törvényszerűségeken alapuló okozata, és ezek a törvényszerűségek ha bonyolultak és keszekuszák is, ugyanabból az állapotból ugyanazt az állapotot hozzák létre. Ez a determinizmus.

Az indeterminizmus ennek az ellentéte, ami azt hirdeti, hogy az embernek van szabad akarata, ami feltételezi azt, hogy az ember működésének van olyan aspektusa, ami nem ilyen szigorú, egakt törvényszerűségek alapján működik. (Pl. van lelke, ami nem fizikai törvények szerint működik.) Mondhatni az ember képes egy elhatározást meghozni minden ok nélkül, vagy a fennálló okok ellenére.

A modern tudomány – a kvantummechanika jelenségeit tanulmányozva – eljutott oda, hogy vannak a fizikai világnak olyan működései, amelyek nem egzakt módon determinisztikusak, vannak fizikai jelenségek, amelyek nem a meglévő állapot okozataként jönnek létre. Itt is van statisztikai törvényszerűség, de ezeket ugye az egyes jelenségeket önállóan vizsgálva nem adnak egzakt ok-okozati viszonyt. Pl. hogy a vákuumban az adott pillanatban, az adott helyen létrejön-e egy virtuális részecskepár, az nem determinált.

Hogy ez mennyire alkalmazható a való életre, az más kérdés. Az tudjuk, hogy a fizikai jelenségek nem minden esetben determinisztikusak. De ebből messze menő következtetéseket azért nem szabad levonni. Pl. a kvantummechanikai jelenségek ellenére a dobókocka azért még mindig kiszámítható módon fog egyik vagy másik oldalára esni, még akkor is ha van egy nagyon-nagyon-…-nagyon elhanyagolható esélye, hogy egy azonos tömegű golyóvá válik, és hirtelen a Jupiter körül kezd el keringeni. De ennek kb. annyi az esélye, mint hogy valakinek egész életén át minden héten ötöse lesz a lottón.

Szóval a determinizmus ma más nem annyira erős nézet, de még azért a legtöbb esetben nem teljesen elvetendő nézet.

Ezek nem olyan fogalmak, amikre van példa. Nem olyasmi, hogy az autó motorja egy determenizmus, a lónyerítés pedig indeterminizmus.

A két fogalom két eltérő világképet jelent, mint mondjuk a keresztény hívő és az ateista. Az egyik szerint van Isten és ebből mindent le tud vezetni, és minden dolog az Isten létét bizonyítja. A másik szerint nincs, és minden az ellenkezőjét bizonyítja.

A deterministák szerint minden dologból következik a következő dolog, ami dominódöntés szerűen okozza a következő és következő dolgokat. Így a világ első pillanata óta minden meg van határozva, megy a sínen, még a véletlennek látszó dolgok is. Tehát ha fogsz egy kockát és dobsz egy hatost, az voltaképp ősidők óta el volt döntve. Neked abban a pillanatban fognod kellett egy kockát és dobnod kellett egy hatost. A szabad akarat is csak illúzió.

Az indeterministák szerint mindez nem igaz. Mindkét csoport fel tudja mutatni a saját tudományos érveit, ebből is látszik, hogy ez nem tudományos kérdés, hanem hit.

Ahogy van olyan ember, akinek lelkileg megnyugvás egyfajta Láthatatlan Nagy Atya léte, aki vigyáz rá (ezért hisznek Istenben), míg másokat idegesít az a tudat, hogy valami Láthatatlan Kukkoló állandóan lesi (ezért el is vetik ezt az opciót); ugyanúgy valakinek jó az az érzés, hogy az élete sínen van (így a kudarcaiért is másokat okolhat), másnak meg az a jó érzés, hogy semmi nincs eldöntve, végtelen a szabadság.

Az istenhit/ateizmus és a determinizmus/indeterminizmus nem függ össze, van hívőből is determinista és indeterminista, és van ateistából is mindkettő.

Szerintem sokkal könnyebb megérteni, ha kicsit más tudomány szempontjából vizsgáljuk a kérdést, nem filozófia, hanem számítástudomány szempontjából:

bár itt az indeterminizmusnak nincs jelentése (legalábbis még nem hallottam), helyette nem determinisztikus, vagy sztochasztikus (véletlenszerű) van:

például itt van két automata/algoritmus:

determinisztikus:

a kiinduláskor kapott számot szorozza kettővel, és hozzáad hármat: ez determinisztikus. 4-ből pl mindig 11 lesz, erre számíthatsz.

sztochasztikus:

a kiinduláskor kapott számot szorozza kettővel, vagy pedig hozzáad hármat. De néha elosztja hárommal. 4-ből pl néha 8 lesz, néha 7, de van olyan, amikor 4/3

sok esetben a sztochasztikus (vagy pszeudo-sztochasztikus) algoritmusok sokkal jobbak, legalábbis gyorsabban megfelelően jó eredményt hoznak, és hamarabb leprogramozhatóak, mint a determinisztikus algoritmusok.

ha innen visszatérünk filozófiára, akkor lefordítható úgy is, hogy hiszel-e a véletlenekben. ahogy így írták, nézőpont kérdése. A véletlen esemény az a legtöbb ember számára annyit jelent, hogy valami, amit nem tudsz megjósolni. Például: milyen idő lesz holnap, fog-e esni az eső? vagy igen, vagy nem. Viszont az ember észreveszi, hogy az időjárás-jelentés egyre jobban fejlődik, és hogy egyre jobban értjük az okokat az egész mögött. Régen tudtuk, hogy nyáron pl nem valószínű, hogy másnap esni fog a hó, mert túl meleg van. Ma már látjuk a légörvényeket a földön, vizsgáljuk mindenhol a légnyomást, és egyre kevesebb szerencse kell ahhoz, hogy kiszámoljuk, milyen lesz az idő. Tehát-mivel egyre több okokozatot találunk, gondolhatnánk, hogy az időjárás determinisztikus.

Sőt, akkor lehet, hogy igazából minden determinisztikus, és lehet, hogy ha elegendő információ állna a rendelkezésünkre, akkor meg tudnánk mondani, hogy 350 év múlva egy adott időpontban és adott helyen milyen lesz az idő, és milyen nevű zenekar fog koncertezni ott, például.

Kivéve persze, ha nem :)