Miért a vízet használják gőzgépekhez, miért nem valami alacsonyabb forráspontú valamit?

Milyen folyadékra gondolsz? A vízen kívül talán az olaj fordul elő nagyobb mennyiségben a természetben. A kettő közül az egyik gyúlékony, a másik nem.

Tehát a válasz egyszerű: mert nincs ilyen.

#6-nak van igaza, plusz még a víz sok ideális tulajdonsággal rendelkezik:

olcsó, nem maró, kis viszkozitású , nagy mennyiségben beszerezhető, neutronlassító stb.

"Az erőműnek hűtés miatt kell víz, a gőzturbinában cirkulál a víz, nem kell folyamatosan pótolni."

Mi úgy tanultuk az iskolában hogy aturbinákat is gőzzel működtetik, stb. De majd uánaolvasok nincsen-e valami változás.

#6-nak igaza van, éppen az lenne a jó, ha magasabb lenne a forráspont :)

A kérdező naív szemléleti képe pedig - ha jól értem - az, hogy a gőzgépben befektetünk bizonyos energiát a folyadék elforralásához, a gőz pedig nyomja a dugattyút. Ugyanannyi energiával több gőzt termelve hatékonyabb gépet építhetünk - ez egy logikus sejtés, csak nem igaz :)

Mellékes megjegyzés, hogy igazából nem a forráspont számít, hanem a forrásHŐ, mert a gőz energiatartalmának nagy részét a forraláskor kapja, nem a forráspontig melegítéskor.

A lényeg, hogy nem a gőz mennyisége számít, hanem a gőznyomás. Pontosabban a gőznyomás-különbség. Ugyanis a dugattyú egyik oldalán sincs levegő (csak a játék gőzgépmodellekben), mindkét oldalon telített gőz van.

A forró gőz nyomása több atmoszféra, a hideg(ebb) gőzé pedig kisebb, mint a légnyomás (lásd sörösdoboz kísérlet: http://www.youtube.com/watch?v=yK59r5A4Azo )

Ha olyan folyadék a munkaközeg, ami mondjuk 40 fokon forr, akkor a nyomó oldal alig nyom, a szívó meg alig szív, hiszen nem sokkal hidegebb, mint a forráspontja. Tehát ugyanannyi munkavégzéshez jóval több gőz kell, így már nem is akkora biznisz :)

Kérdés, hogy kisebb forráshőjű folyadékkal nagyobb-e a hatásfok. Most kapásból nem tudom, de létezik a Stirling-motor, amiben nincs is folyadék.