A Haeckel Müller törvényt értelmezve ha pl. egy csecsemő embriókorban születik meg, akkor pl. csak egy csalánozó, vagy gyűrűsféreg lesz?

A fő érv ez ellen, hogy Haeckel biogenetika törvénye nem állja meg a helyét (legfeljebb bizonyos részleteiben). Tehát nem igaz, hogy az élőlények az egyedfejlődésük során megismétlik a törzsfejlődést, legfeljebb vannak hasonlóságok a törzsfejlődés és az egyedfejlődés között (ha nem hat valamilyen szelekciós nyomás az adott fejlődési szakaszra).

[link]

[link]

Emellett még ha a törvény igaz is volna, az embrió az adott fázisban nem a csalánozókra, legfeljebb a közös ősre emlékeztetne (egyébként az egyedfejlődés során van egy bélcsíra nevű szakasz, ami nagyjából megfelel a csalánozók felépítésének). A gyűrűsférgek egy egész más evolúciós ágon vannak, ezért azokra hasonló fejlődési fázis semmiképp nem lehetne.

Az a helyzet, hogy az embrió ilyen fejlettségi fokon hasonlít ugyan az adott állatra, de még önmagában életképtelen. Tehát hiába születne meg: azonnal elpusztulna.

Ha esetleg valamilyen módon életképes lenne (pl. nem emberi, hanem egy másik faj embriója, amelyik jobban elviselné a külső körülményeket) - akkor sem az adott ősi faj lenne, hanem csak hasonlítana rá.

Különböző gének kikapcsolásával megoldható, hogy az embrió kifejlődve is megtartson néhányat az ősi jegyekből. Ilyen módon már született kisfiú farokkal (olyan, mint a magyar vizsla) ill. úszóhártyával (rendszeresen ki kell vágatni, visszanő).

Valamint született már csirke, fogakkal.

Elvileg - gondos tervezéssel - megoldható az is, hogy minden szükséges gént kikapcsolnak és az embrió megáll egy korábbi fejlettségi fokon. Ilyet idáig még nem sikerült csinálni.

Ja, és ilyen módon már született olyan ember, aki nőnek néz ki (nagyon ritkán még gyereke is lehet), de genetikailag férfi.

Itt aztán minden átmenet létezik... a hermafroditától kezdve az olyanig, aki a serdülőkorig lánynak néz ki, utána lesz fiú.