Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A relativisztikus fizika...

A relativisztikus fizika szerint a tömeg, a sűrűség, a térgörbület, a hossz stb. abszolút mértékben változik, vagy csak viszonylagosan, a megfigyelő perspektívájából ítélve?

Figyelt kérdés
Mindegyik inerciarendszer saját lokális órával bír, tehát z idő viszonylagos és nem abszolút. A többivel viszont nem vagyok tisztában. Tehát a teoretikusan 290 000 km/s-el (a fénysebesség 96%-a kb.) haladó űrhajós érzékelné-e azt, hogy a tömege megnőtt, méretei lecsökkentek stb.? Mert kívülről nézve változás történik. Köszönöm!

2013. szept. 23. 01:44
1 2 3
 11/28 A kérdező kommentje:

és még egy kérdés:


Ha az a fénysebesség 99,9999999%-val közlekedő űrhajó pilótájának a felesége az utazás előtt egy almát dugna a pilóta zsebébe, a pilóta fel tudná-e emelni a zsebében lévő almát, amelyik ilyen sebességnél akár több száz kilogrammos is lehet?


Köszönöm :D

2013. szept. 24. 00:47
 12/28 Wadmalac ***** válasza:
100%
Fel tudná emelni. Kívülről nézve szinte végtelen ideje lenne a kézerejével legyőzni az alma tehetetlenségét. Az ő számára nem lenne különbség.
2013. szept. 24. 07:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 A kérdező kommentje:
Hmmm. Vajon nem azért, mert az űrhajó mozgásához képest az alma és az űrhajós is egyaránt nyugalomban lesz? Tehát az számára továbbra is egy pár grammos alma marad?
2013. szept. 26. 22:40
 14/28 anonim ***** válasza:

Pontosan :)

Belülről sosem érzed a tömeg növekedését, hanem szépen a végtelenségig tudod ugyanolyan könnyedén gyorsítani az űrhajódat és az almádat.

2013. szept. 27. 00:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 anonim ***** válasza:
100%
Az Einstein-féle speciális relativitás-elméletben gyorsítás hatására nincs valódi tömegnövekedés, hosszúságváltozás. A Lorentz-elv szerint van, a fény sebessége sem állandó, de állandónak tűnik és a tömegnövekedést sem veszi észre meg a hosszúságváltozást sem érzékeli saját magán a hosszúságkontrakció és az idődilatáció kompenzáló hatása miatt. A Lorentz-elv matematikailag teljesen ekvivalens a speciális relativitás-elmélettel, empirikusan megkülönböztethetetlen. A tudomány az einsteini interpretációt fogadta el mert a két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül a tudomány azt preferálja amelyik az egyszerűbb, kevesebb feltételezést tartalmaz. Einstein elméletének nincs szüksége az éter fogalmára.
2013. szept. 27. 01:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 anonim ***** válasza:
100%

Az ilyen kérdéseket nem egy ilyen fórumon kellene feltenni, mert rengeteg a félművelt, aki maga se érti azt, amiben véleményt mond. A második válaszoló totál hülyeséget ír a tömeggel kapcsolatban.


A speciális relativitáselmélet lényege, hogy minden inerciarendszer egyenértékű egymással a természetleírás szempontjából. Ha én, mint inerciarendszer egy másik inerciarendszerhez képest akármekkora sebességgel mozgok, akkor én ezt csak úgy fogom érzékelni, hogy az elsuhan mellettem ezzel a sebességgel, vagyis ő mozog hozzám képest, de én magam a saját rendszeremben nyilván nyugalomban vagyok. Vagyis ha 60 kg-os vagyok, akkor az is maradok. Miért változna a tömegem? Csak mert valaki hozzám képest mozog? És akkor ha többen mozognak hozzám képest különböző sebességekkel, akkor egyszerre volna más a tömegem? Ha én átmenetileg felgyorsulok külső erő hatására, akkor erre az időre a rendszerem már nem lesz inerciarendszer, hanem gyorsuló. Tehetetlenségi erőket fogok érezni: nekinyomódok a székbe, vagy odapréselődöm az űrhajó oldalához, netán a centrifugális erő kifelé taszít a forgás középpontjától. Amint ennek vége van, újra inerciarendszerbe kerülök, és továbbra ugyanazokat a dolgokat fogom tapasztalni, mint mindenki más a saját inerciarendszerében: a saját nyugalmi tömegét, hosszát, sűrűségét, idejét, stb.


Egy másik rendszerből nézve viszont az én fenti mennyiségeim változhatnak attól függően, hogy milyen az egymáshoz képesti mozgásunk. A tömeget inkább ne keverjük ide, mert annak definíciója nem azonos a klasszikus fizikában használttal. De a sűrűség változik, a hossz változik, az idő múlásának üteme szintén más és más lesz aszerint, hogy melyik rendszerből mérik.


Abszolút változás nincs, és nem is lehet, hiszen ahány külső megfigyelő, annyi mérési eredmény. Vagyis a változás csak relatív - ezért is hívják relativitáselméletnek.

2013. szept. 27. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 anonim ***** válasza:
51%

14-es:

Nem, nem tudod a végtelenségig gyorsítani. Egy idő után azt fogod észrevenni, hogy nem tudod elérni a fénysebességet, hiába gyorsítasz tovább. A hajtóműved egyre kevésbé tud téged gyorsítani az idődilatáció egyre fokozódó hatása miatt.


Javaslom Hraskó Péter írását a témában:


[link]

2013. szept. 27. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 anonim ***** válasza:
A téridő görbülete (és nem a térgörbület) pedig már az általános relativitáselmélet témaköre. Ennek mértékét a Riemann-tenzor írja le, és mint tenzor, a rá jellemző módon transzformálható egyik vonatkoztatási rendszerből egy másikba. De a belőle képezhető ún. Ricci-skalár (az az R betű, amely a híres Einstein-egyenletben is szerepel) viszont, mint neve is mutatja, skalár, azaz egy vonatkoztatási rendszertől független mennyiség. Ez is a görbületet jellemzi. Speciális esete ennek pl. a három dimenzióba ágyazott kétdimenziós felületek esetén a Gauss-görbület, amely valóban független attól, hogy a felületen milyen koordinátarendszert választunk. Vagyis ilyen értelemben a téridő görbülete is valóban abszolút mennyiség.
2013. szept. 27. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 A kérdező kommentje:

Hraskó eléggé más megvilágításban értelmezi a relativitáselméletet, számos bevett dolgot elvet, így a relativisztikus tömegnövekedést is. Valaki, aki hozzáértőbb, átfutná az írását? Köszönöm!


Idézet a cikkből: „Néhány alkalommal találkoztam olyan ellenvetéssel, hogy azért kell léteznie relativisztikus tömegnövekedésnek, mert a mozgó test nagyobb gravitációs hatást fejt ki, mint a nyugvó, és ha a tömeg mindkét esetben ugyanaz lenne, a gravitációs hatás se lehetne más.


Ez az ellenvetés azért hibás, mert a relativitáselmélet szerint (és itt már az általános relativitáselméletről van szó) a gravitációs hatás forrása nem a tömeg, hanem az energia (pontosabban az energia-impulzus-tenzor, de ehhez a legfontosabb járulékot az energia adja). A mozgó test gravitációs hatása tehát valóban nagyobb a nyugvóénál, de nem a tömeg, hanem az energia megnövekedése miatt. ”

2013. szept. 27. 11:16
 20/28 anonim ***** válasza:

Az űrhajóban semmilyen tömeg, idő, hossz, stb. változást nem tapasztalna, csak a külvilág lett más - de mennyire!

Amennyire Ő is más a megfigyelő perspektívájából.

2013. szept. 27. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!