Kémia: sók oldata?

E=erős, G=gyenge, S-sav, B-bázis

RbCl <= RbOH + HCl (EB+ES)

A PR első csoport elemeinek hidroxidjának bázikussága nő fentről lefele. A hidrogén-halogenidek savassága szintén nő fentről lefelé a csoportban. Ebből empirikusan eldönthetjük, hogy a RbOH inkább bázikus mint amennyire a HCl savas mert a Rb periódusszáma nagyobb a Cl-énál. Tehát a HCl kevésbbé disszociál mint a RbOH, az OH koncentrációja nagyobb a protonokénál, így az oldat kémhatása is inkább bázikus lesz.

BaCO3 <= Ba(OH)2 + H2(CO)3, EB+GS, a gyenge sav nem disszociál teljesen, az erős bázis igen, az OH ionok koncentrációja nagyobb lesz a protonokénál, tehát az oldat bázikus.

FeCl3: erős Lewis-sav, előállítása:

Fe + 2HCl -> FeCl_2 + H_2

3 FeCl_2 + 3 HCl + HNO_3 -> 3 FeCl_3 + 2 H_2O + NO

vizes oldatban hidrolizál, az oldal savas kémhatású lesz.

Na3PO4 bázikus kémhatású (szabályos só) [link]

NaHCO3 (nátrium-hidrogénkarbonát, köznyelvben szóbikarbóna), enyhén bázikus, mert a H2CO3 (szénsav) nagyon gyenge sav (ld. nem is létezik a természetben, mert rögtön elbomlik CO2-re és H2O-ra).

Tehát az egyedüli bázikus a FeCl3 (bocsi, ezt nem magyaráztam ki, de utánanézhetsz, ha nem hiszed, hogy savas. E tulajdonsága miatt gyakori katalizátor a szerves szintézisekben).

Az FeCl3 kismértékben hidrolizál, mert kismértékben kovalens jellegű, a bruttó egyenlet:

FeCl3 + 3 H2O <=> Fe(OH)3 + 3 HCl

Egyensúlyi lépcsők (már Fe3+ ionra fölírva):

Fe3+ + H2O <=> Fe(OH)(2+) + H+

Fe(OH)(2+) + H2O <=> Fe(OH)2+ + H+

Fe(OH)2+ + H2O <=> Fe(OH)3 + H+

Bővebben:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..