Kémiából valaki tud segíteni?
A lenti levezetés jó?
K2CO3-ot vízben oldunk, akkor kálium,-és karbonátiont kapunk.
A K+ hidratálódik és a CO3(2-) hidratálódik és reagál a vízzel: CO3(2-)+H2O-->HCO3(-)+OH-
Tehát a hidroxidion koncentráció növekedése miatt a só vizes oldatának kémhatása lúgos. (Remélem az általam használt jelölések érthetők így alsó/felső index híján...)
Ezzel szemben azt olvastam, hogy a MgCl2 és LiCl2 lassan hidrolizál. De úgy tudtam egyik só anionja se vesz fel a víztől protont, illetve kationjaik se adják le, nem reagálnak tovább.
Most ez hogy is van tulajdonképpen? Történik ez esetekben hidrolízis? Valaki ezt elmagyarázná? Köszönöm!
válasza: válasza:A kálium-karbonát erős lúg és gyenge sav sója. Minél gyengébb volt egy sav (kevésbé hajlamos proton leadásra), sója annál hajlamosabb proton felvételére. Ezért nagy mértékben növeli az oldat OH-ion koncentrációját.
A magnézium-klorid, illetve lítium-klorid erős sav (HCl) sója. Ennek savmaradékionjának protonfelvevő képessége igen gyenge (annál nagyobb volt a hajlandósága proton leadására, ezért nagyon erős savak), így nem, vagy csak alig növelik a OH-ionok számát az oldatban. Egyébként ez a két vegyület erős sav és erős lúg reakciójából származnak, így kémhatásuk semleges!
válasza:Már nem szoktam válaszolni, mert lehúztak és elmartak innen.
Veled kivételt teszek, mert előre megköszönted és a válaszok amit kaptál rosszak.
A hidrolízis azt jelenti, hogy adott vegyület (vagy belőle származó rész) reakcióba lép a vízzel. Ez azt jelenti, hogy nemcsak H+ hidrogénion átmenetre van lehetőség, hanem például OH- hidroxidion (és egyéb) átmenetre is, például MgCl2 esetében utóbbi történik, amelynek bruttó egyenlete:
(1) MgCl2 + 2 H2O <=> Mg(OH)2 + 2 HCl
Természetesen minden egyensúly lépcsőzetesen alakul ki, így (1) felbontható a következő lépésekre (az Mg2+ már disszociált ionos formára fölírva):
(1a) Mg2+ + H2O <=> Mg(OH)+ + H+
(1b) Mg(OH)+ + H2O <=> Mg(OH)2 + H+
Az MgCl2 kismértékben hidrolizál, azaz a fenti folyamatok erősen el vannak tolva az alsó nyilak irányába. Azonban gyakorlati szempontból mégis jelentős, hadd idézzek egykori tankönyvemből:
"Ha ugyanis a kazánvíz magnézium-kloridot tartalmaz, a folyamatosan felszabaduló sósav korróziót idéz elő"
/Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1994./
Vagyis az MgCl2 vizes oldata gyengén savas, nem pedig semleges.
Megjegyzés:
Vannak olyan vegyületek, amelyek nagymértékben hidrolizálnak, például a különálló (diszkrét) molekulákból álló kovalens SiCl4 szilícium-tetraklorid:
SiCl4 + 2 H2O = SiO2 + 4 HCl
Általános szabályként (néhány kivétellel) elmondható, hogy adott elem halogénnel képzett kétalkotós (biner) vegyülete annál hajlamosabb a hidrolízisre, minél több kovalens jelleget hordoz, összefoglalva:
LiCl: ionos, nem hidrolizál
MgCl2: kismértékben kovalens, kismértékben hidrolizál
SiCl4: kovalens, nagymértékben hidrolizál
válasza:Elnézést, nem ide tartozik, de számomra hihetetlen, hogy fanyúl milyen okos! Remélem egyszer megközelíthetem majd a tudásszintjét! Minden tiszteletem az övé!
17/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!