Az atavizmus jelensége felülírhatja a Dollo-törvényt?

Dollo törvényére vannak kivételek (még ha legtöbbször igaz is):

[link]

[link]

[link]

Atavizmusok esetén olyan tulajdonságokról beszélünk, amik során az adott tulajdonságért felelős gén(ek) működőképesek marad(nak), pusztán az expressziójuk szűnik meg. Ha a gének valahogy újra aktivizálódnak, az ősi tulajdonságok újra megjelenhetnek.

[link]

[link]

Az is lehet, hogy a korábbi szerv (általában még embrió korban) programozott sejthalállal (apoptózissal) elhal. Ez jellemző pl. az emberi farokra, vagy a legtöbb madár penisére.

[link]

[link]

[link]

Ebben az esetben ha az apoptózist beindító útvonal sérül, a szerv újra kifejlődhet (még ha általában már csökevényes formában is).

Olyanról mindenesetre én se tudok, hogy atavizmus ilyen módon elterjedt volna a populációban. Atavizmusról általában akkor beszélünk, ha a visszalépés jelentős. Azonban ilyenkor általában csak egy adott tulajdonságban nyilvánul meg a jelenség, ami sokszor nem "kompatibilis" az élőlény többi részével. A szexuális szelekció problémája is felmerül, egy ilyen élőlény valószínűleg kevésbé vonzó a fajtársak számára (valószínűleg mi se szívesen választanánk majomhoz hasonlító párt). Ezen kívül (mint már említettem), az atavizmussal megjelenő szerv gyakran csökevényes, nem funkcionál rendesen.