állít elő oxigént a lomb?

Csak nappal, csak az élő, zöld lomb, és csak akkor, ha növekszik (tehát van elég tápanyag is). Minden, ami zöld, de a levél felülete a legnagyobb.

Éjszaka fogyasztja az oxigént, bár nem túl sokat.

Tévedés, hogy a növények oxigént állítanak elő.

Na jó, nem teljesen tévedés, de csak részben igaz.

A növények oxigént állítanak elő, amíg növekszenek. Addig, és csak addig pozitív az oxigénmérlegük (azaz addig állítanak elő tőbbet, mint amit elhasználnak), míg a szárazanyag tartalmuk nő.

A képlet nagyjából az, hogy szén-dioxidból és vízből oxigén és biológiai anyag lesz. Nem szabad csak az oxigént nézni, látni kell, hogy oxigén az kötelezően együtt képződik a biológiai anyaggal. Vagy a biológiai anyag kötelezően együtt képződik az oxigénnel. Olyan nincs, hogy csak oxigén képződik vagy csak biológiai anyag.

Tehát egy növény csak akkor termel oxigént, ha biológiai anyagot is termel, de azt meg raknia kell valahova, így folyton növekszik (vagy a szára, vagy a gyökere mint a répának, vagy vagy a levele). Ha nem nő, akkor egyensúlyban van, nem termel többlet oxigént.

Azonban az oxigén el is használódik, szén-dioxid lesz belőle. A növény maga is fel tudja használni a saját anyagát, vagy valaki más tudja falhasználni azt (megeszi a növényt). Aki megeszik egy kiló káposztát, az pont annyi oxigént használ el az emésztésekor, mint amennyit a káposzta a növekedésével megtermelt. Ugyanis mi meg azért lélegzünk, hogy emészteni tudjunk. A képlet visszafele is működik: biológiai anyag + oxigén = víz + szén-dioxid. (Igen, nem csak ivással jutunk vízhez.) Ez alól csak a növekvő ember a kivétel, mert ő a nővény biológiai anyagának egy részét emberi biológiai anyaggá konvertálja, és csak a többit égeti el. Ugyanakkor a halál után az ember maradéka is elbomlik, tehát a szegény káposzta anyagai idővel 100%-ban szén-dioxiddá válnak. A fogyókúrázó ember egyébként több biológiai anyagot éget, mint amennyit megeszik, így a saját anyagait égeti.

Tehát végső soron az ember és az állat is növényi anyag, hiszen a tehén füvet eszik, a fű egy kis részét tehénné alakítja a nagyját elégeti. Tehát mikor megesszük a tehenet, a kis rész füvet esszük meg tehén formájában, melynek kis részét emberré alakítjuk, a maradékot elégetjük. Tehát a tehén által el nem égetett fű javát a tehén megevésekor mi magunk égetjük el.

A lényeg a lényeg: Amíg a biológiai anyag összessége a Földön állandó, addig a szén-dioxid és az oxigén szintje is állandó. Ha a növények hirtelen rákapcsolnak (ami néhány földtörténeti korszakban előfordult), akkor a földi szén-dioxid egy részét elhasználva többlet oxigént termelnek. Ha a növényi anyag egy részét nem engedjük elkorhadni (pl bedobjuk a tengerbe és követ kötünk rá), akkor szintén ez történik. Valójában egy erdőben vagy egy bármilyen természetes közegben a növény 100%-ig elkorhad, oxigénmérlege 0.

Ha több növényt égetünk el, mint ami egy év alatt nő, akkor a széndioxid szintje nőni fog, az oxigéné csökkenni. Valójában ez történik ma, mert a kőolaj is csak egy átalakult növényi test. A benzin az valójában el nem korhadt, tengerbe dobott millió éves növény.

A képet egy kicsit módosítja, hogy a széndioxidot másik módon, mészkőből is ki lehet vonni, illetve mészkővé is lehet alakítani, így az oxigénszint módosulása nélkül is lehet manipulálni. Erre mészvázas élőlények is képesek, ha rettentő sok van belőlük. Mivel egy időben fennállt ez a helyzet, a Földet mészvázas élőlények uralták, a sok mészkőhegység mind az általuk megkötött szén-dioxid. Ugyanakkor ma már ez az útvonal nem jelentős.