Ez lehetséges lenne? (gravitáció, centripetális erő)

A gyűrű mozoghatna egy nagyobb, álló gyűrű belsejében, vákuumban, mágnesekkel lehetne gyorsítani a belső gyűrűt.

Azt viszont nem értem, hogy miért kellene hatalmas nyomást kibírnia. Van a saját súlya (ami ráadásul a gyorsítás során csökken), és maga a gyorsítás, de mindkét erő egyenletesen hat a szerkezet teljes hosszára. Ami megbonyolítja a dolgot, az az időközbeni be- és kiszállás.

"Azt viszont nem értem, hogy miért kellene hatalmas nyomást kibírnia."

Úgy nehéz, és igen költséges is összerakni valamit, hogy az alkatrészeit először darabonként fel kell gyorsítani közel első kozmikus sebességre, utána hozzákapcsolni a már meglévő gyűrűdarabhoz. Ha pedig előbb össze akarod rakni, és csak majd utána felgyorsítani, akkor a Földhöz képest még álló gyűrű a saját súlya alatt egyszerűen összeroppanna, összeroskadna, miközben minden egyes atomja 1g-vel törekszik a bolygó középpontja felé gyorsulni. Épp ezért lehetetlen összerakni a külső gyűrűt, amiben majd később a belső gyűrű kerülne összeszerelésre, ahogyan javasoltad.

Gondolj a boltív szerkezetére, amiből pl. a Colosseum bejáratai készültek, vagy pl. kisebb hidakat is építettek ezzel a technológiával régebben, (vagy ennek háromdimenziós megfelelőjére, a kupolára). Kb. 60-80 méternél nagyobb távolságot ezzel a technikával, és bazaltkövek felhasználásával lehetetlen áthidalni, mert akkora nyomás nehezedik a boltív alkotóelemeire, a bazaltkockákra, hogy egyszerűen összeroppantja őket a saját összsúlyuk (egymásra ható nyomásuk). Ha ugyanezt üreges acélkockákból építik meg, akkor az áthidalható távolság néhányszáz méterre növelhető. Kevés olyan anyag van, ami az acélnál megfelelőbb lenne erre a célra, szerintem a földi gravitációt alapul véve az egy kilométeres távolság már elérhetetlen. Márpedig a gyűrű ugyanezen az elven maradna meg a Föld színe felett, ám a Föld esetében több mint 40.000 km távolságot kellene áthidalni.

Azt lehetne csinálni, hogy alátámasztani bizonyos távolságonként a gyűrűt, vagyis fixen rögzíteni a Föld felszínéhez. Ekkor sokkal inkább hasonlítana a szerkezet felépítése egy 40K km hosszú hídhoz, kábé az Erzsébet-híd mintájára. Ezzel viszont az a probléma, hogy nem tudnád megforgatni, mivel fixen van rögzítve a Földhöz. Ha pedig a duplagyűrűs megoldást próbálnád így megvalósítani, akkor a Föld alakváltozásai miatt a külső gyűrű minden lenne, csak kör alakú nem, így viszont lehetetlen lenne benne egy forgatható belső gyűrűt felépíteni.

Képzeld azt, hogy az egyenlítő mentén egy vasútvonal van, és telerakod tízvagonos szerelvényekkel. Mindegyik mozdony elkezd egyszerre előre menni. Nincs sehol nagyobb nyomás, mint egyetlen szerelvény esetén. Innen már csak egy logikai lépés, hogy az alátámasztást érintkezéstől mentesre cseréljük, ahogy a mágnesvasutaknál is van (ez egyébként erősen sugallja a gyorsítás módját is).

OK, hogy van egy rakás további dolog, például a Föld nem tökéletes alapja, folyamatos mozgása, stb...

De ebben már szerintem olyan elvi hiba nincs, hogy nem tudunk csinálni ilyen sebességet/anyagot/hőmérsékletet/mezőt/szerkezetet stb... Innen már csak pénz, nyersanyag és idő kérdése lenne. De van jobb dolga is az emberiségnek.

De mit játszom itt az eszem, csak most látom, hogy ki van ez már találva :D

[link]