Egyetemisták, akik matematikát tanultok/tanultatok, válaszolnátok?

BME-re járok, vegyészmérnöknek tanulok.

A matek zh-kon elméleti és gyakorlati kérdések is voltak, ha jól emlékszem a pontok fele elmélet, a másik fele gyakorlat. A gyakorlat példamegoldásból állt vegyesen szöveges feladat és sima egyenletmegoldás, egyszerűsítés, stb.-ből. Az elméleti kérdések definíciók voltak szöveges és/vagy egyenlet formában.

Csak írásbeli vizsgát kell tenni, a felépítése ugyan az, mint a zh-é, csak az egész szemeszter anyagára vonatkozóan. Szigorlatoznunk nem kell.

Az egyes egyetemeken, sőt, szakirányokon is eltérő lehet ez kismértékben. Sőt, az előadótól is függ.

Ami vélhetően azonos, vagy hasonló, az a következő.

Bemagolhatod az anyagot, eredménye az lesz, hogy példát nem tudsz megoldani, a következő félévre elfelejted, és egyre nehezebb helyzetbe kerülsz. A magolás a matematikában körülbelül annyira hasznos, mint verset ablaktalan szobában olvasni fény nélkül. Azt javaslom, próbáld legalább megérteni. A legtöbb matektanárnál a buták és reménytelenek kategóriájába fogsz kerülni magolással.

A matematikának több területe van és a számonkérés ehhez igazodik. Szóbeli csak kis évfolyamoknál, vagy fakultációknál lehetséges, erre nincs se idő, se ember, se pénz. A vizsgák zöme szóbeli. Ebben az elméletet egy tétel bizonyításával, valamely probléma leírásával, vagy példán keresztül kérik számon. Ha olyan természetű az anyag, akkor tesztekkel, ez vagy több elemből kiválasztásos, vagy igen/nem típusú.

A vizsgán előszeretettel alkalmaznak példás belépőt. Ha megoldod, jön a teszt/bizonyítás/másik példa, ha nem, ennek a vizsgának lőttek. Ha gyanús, hogy puskáztál, belekérdeznek. Jó tanár egyetlen apró kérdéssel eldönti. A példákra többnyire az a jellemző, hogy nem nagyon kell a megoldáshoz semmi, csak az elmélet ismerete. Sőt, ha úgy érzed, komolyabb eszköz nélkül nem tudod megoldani, gyanakodhatsz, hogy ezt az elméleti hiányosságaid miatt érzed. A technika mai fejlettségi szintjén többnyire nem is engednek használni semmit, ha igen, azt előtte az órán megmondják.

Általában féléves vizsgák vannak, egyes szakirányú fakultációknál lehet bizonyos alapterületekben (analízis/geometria/algebra) szigorlat. AZ nagyobb szabású vizsga, általában írásbeli, de egyes professzorok ragaszkodnak a szóbelihez, (ELTE/BME amiről tudok).

A csalások miatt egyre terjed, hogy a vizsgán igazolnod kell a személyazonosságodat.

Minden van amit írtál. Néha olyan bonyolultak a levezetések - bizonyítások, hogy bemagolás nélkül szinte lehetetlen megtanulni. A teszteken van bizonyítások levezetése és néhány feladat. Általában Írásbeli és szóbeli is van.

Babes-Bolyai matematikai-informatika

Zh-kon mindig is feladatmegoldások voltak, az elmélet a vizsgán került elő. Tudni kellett a bizonyításokat is, rendesen levezetve. A hiányos bizonyításért hajlamosak buktatni.

A legtöbb vizsga szóbeli volt, illetve kaptunk időt a tételek kidolgozására. Ezt lehetett szóban elmondani, kérdésekre válaszolva kiegészíteni.

ELTE, alkalmazott matematikus

Én fizikusnak tanulok és rengeteg a matematika benne, szóval hozzászólnék jómagam is.

A legfontosabb dolog, hogy felejtsd el a magolást. Értelmetlen, ha nem érted meg, akkor nem fogod látni az átfedést az elmélet és gyakorlat között. Jobban nyeli az időt, mint bármi más amit ismerek, de megéri rászánni, mert csodálatos dolog, amikor egy komplex rendszert átlátsz és minden "Miért?"-re tudod a választ. Első félévemben magoltam. Másodikban kellettek az első félévesek és semmi nem maradt meg, kezdhettem mindent elölről, 3 hetem ment rá, de jelenleg úgy vagyok vele, hogy ha 10 év múlva egy vasrúddal vágsz háton, hogy keljek fel és mondjam el, akkor elmondom.

A legtöbb kérdésedre intézmény/tanár függő a válasz. ZH-ban példákat kell megoldanod általában, ehhez teljesen felesleges bármit használni. (Egy fizika ZH-n nálunk volt, hogy a tanár azt mondta használjuk nyugodtan a jegyzeteket, én voltam az egyetlen aki hozzá se nyúlt, mégis enyém lett a legjobb. Ezzel csak arra célzok, hogy a matematika és fizika világában nem nagyon lehet puskázni, vagy tudod, vagy nem.) Számológépet teljesen feleslegesnek tartok, egy kezemen megtudom számolni, hogy hányszor kellett konkrét számot mondanom egy feladat végén. (Ha kell is könnyedén kiszámítható fejben, főleg ha matematikus leszel.) Bizonyításokat tudod, ha megérted a "Miért?"-eket és ekkor elő is tudod adni úgy, ahogy azt elvárják tőled. Tesztes feladatokkal én még nem találkoztam.

Szóbelin nem verset mondasz és nem is regényt olvasol fel. Vagy előadsz, vagy beszélgetsz a tanárral \Jobb helyeken\.

Nálunk ez úgy zajlik, hogy húzunk két tételt, van fél óra a kidolgozásra, utána ki lehet menni a táblához, rajzolgatni, levezetni és előadni, ha valami nem tiszta a magyarázatunkban, akkor bele szokott kérdezni a tanár. Értelemszerűen a kollokviumon az elméleti részt kell leadnod, ZH-n pedig a gyakorlatit.

Összességében az egész azon múlik, hogy érted-e, ha nem, akkor vagy elkaszálnak vagy csak vergődni fogsz. Ahhoz pedig, hogy megértsd ki kell hajtani a beledet, de ha matematikusra mész, akkor valószínű ezt szereted, és ezzel akarsz foglalkozni, akkor pedig ez nem jelent gondot, ebben az esetben sokkal rosszabbak lesznek a tölteléktárgyak...

Egyetemtől, szaktól, tanártól függ. De alapvetően a zh-kon jellemzően feladatmegoldás van. A vizsgán általában már kérdeznek elméletet is.

Ha feladatmegoldásról van szó rendkívül egyszerű a helyzet: 1. lépés: Értsd meg a megoldási módszert! 2. lépés: Gyakorold be!

Ha számon kérnek elméletet is, az definíciókból, bizonyításokból, levezetésekből áll. A lényeg, hogy mindenben az ÉRTELMET keresd! Ezt néha nehéz megtalálni, de hidd el a matematikában értelmetlen definíció nincs. Ha egy levezetésben már felfedezted a logikát, átlátod, hogy miből mi következik, akkor könnyebben meg fogod tanulni.

A magolás, azaz az értelem nélküli tanulás egyrészt rendkívül lehangoló, mert nincs semmi sikerélményed tanulás közben, hiszen nem jössz rá semmire. Másrészről ha szóbeli vizsga is van egy tanár kb 1 perc alatt kideríti, hogy nem érted, amit beszélsz, és hiába mondod el tökéletesen a definíciókat nem fogsz nála átmenni.

Ha kell segítség: www.matekabc.hu