Kedves egyetemisták (főleg "újak"), válaszolnátok pár kérdésemre?

Én most vagyok első éves programtervező informatikán.

Középsulis és az egyetemi tanulást nem lehet összehasonlítani. Középsuliba én mindig úgy csináltam, hogy hazaértem, pihentem 1 órát, utána átlagban másfél-2 órát tanultam másnapra (volt hogy többet, volt hogy egyáltalán nem is kellett tanulni). Itt egyetemen az egész rendszertelen. Kb. akkor tanulok, amikor tudok és egyáltalán nincs olyan nap, hogy ne kelljen tanulni, mert mindig van valami. Lehetetlen úgy összehozni, hogy semmiből se legyen lemaradásod, mert minden tantárgyból annyi anyag van...

Én egy vidéki középsuliból jöttem (informatika szakról), nem volt könnyű bekerülni. Igazából csak annyiba befolyásolja, hogy az informatikába már volt jártasságom és sok az ismerős dolog. De ez csak felületes, mert itt jóval részletesebben tanulunk mindent (meg persze jóval gyorsabban - ehhez nehéz hozzászokni).

Erősségeim...nem szeretem fényezni magam:D Gyengeségeim közé tartozik, hogy még mindig nem elég hatékony a tanulási módszerem. Sokszor nem jut idő pár dologra, de ez valamennyit már talán csiszolódott. Meg kell tanulni gyorsan tanulni:D

Mindig a következő félévet érezzük nehéznek. Így visszagondolva az 1. félévre...közben emlékszem, hogy mennyit paráztam rajtam, hogy ez mennyire nehéz. Közben egyáltalán nem az. Most a 2. félévnél is így volt. Félév elején a legtöbb tantárgyból úgy éreztem nulla vagyok. Azt se tudtam mi mit jelent stb. Aztán jöttek a ZH-k és úgy szép lassan rám ragadtak a dolgok.

Most azt érzem, hogy a 3. félév kegyetlen lesz. (remélem ebbe is kellemesen fogok csalódni)

Jó, persze mondjuk van 1-2 dolog amit még most is nehéznek tartok így visszagondolva is. (mondjuk a számítógép architektúra kurzus...soha többé nem akarnám átélni:D de legalább sikerült).

Lekopogom, de sikerült fenntartanom két féléven át a rendszeres tanulást. Nem azt jelenti, hogy minden nap tanultam, de megértős tárgyakból hétről-hétre. Mondjuk másfél órát, azt is úgy, hogy három napon fél-fél órát. Mindenki hülyének nézi azt, aki rendszeresen tanul, és nincs élete az emberek szerint. Nos, hülyének ti is nézhettek, de volt életem, magam is meglepődtem mennyi mindent csináltam.

A gimiben alig volt szabadidőm, rengeteget tanultam, pedig csak 4-4,5-ös átlagért hajtottam és nem erős suliban. Kevés önbizalom és rossz tanulási módszerek...

Nos, itt sokkal több időm van, ilyen közösség, olyan közösség, a hobbimat is elkezdtem komolyabban venni.

Mivel rendszeresen tanulok, ezért zh-k meg vizsgák előtt sokkal könnyebb dolgom van, több önbizalommal vágok neki a tanulásnak, és ált. legalább 1-2 óra gép előtti szabadidőm akkor is van.

Szóval nekem sokkal-sokkal könnyebb.

A gimiben a hajtás következtében jó alapokat szereztem magamnak, megtanultam tanulni - asszem - és nagyobb az önbizalmam.

Mondjuk az egészhez hozzá kell tenni, hogy mondhatni büfészakra járok. Van könnyebb iskola is (mert szerintem nem szak- hanem iskolafüggő a dolog), de ez se nehéz.

Ha kemény lenne, papolhatnék a rendszeres tanulásról; ígyis úgyis éjfélig hajtanék én is, napi két jegyzőkönyvvel és heti három bivalynehéz zh-val. :D (heti 3 zh itt is van, de totál teljesíthetőek, HA tanulsz)

Jelenleg környezetmérnöknek tanulok, és keresem a kiutat a szakról :D