Ion kéződés. Jól értelmezem?
Vegyük például a karbonátiont (CO3). Ugye a szén elektronszerkezete: 6C 1s^2 2s^2 2p^2 (4 vegyérték elektronja van)
Az oxigén e.szerkezete: 8O 1s^2 2s^2 2pˇ4 (6 vegyérték elektronja van)
A szén 3 v. elektronja, míg az oxigéneknek 1-1 v. eletronja vesz részt a kötés kialakításában. Így 3 szigma kötésem lesz. A szénnek így még marad egy vegyérték elektronja amit az oxigén egy párnélküli elektronjával alakít ki. Ez a pí kötés lesz. Ez a szigmakötéseket körül delokalizálódik egyenletesen. Na de most miért kétszeresen negatív? És az oxigénnek hogy van párnélküli elektronja, mikor, ha 1-et ad a szén, 1 van neki is, és a másik 6-ot maga köré veszi? Nem világos. Előre is köszönöm!
válasza:
válasza:A CO3(2-) karbonát ion a H2CO3 vagy CO(OH)2 szénsav savmaradék anionja, így ebből az irányból érdemes megközelíteni is:
CO(OH)2 <=> 2 H+ + CO(O-)2
A C=O kettőskötés π kötése valóban delokalizálódik a molekulában, azonban ennek eredményeképpen a két O atomon lévő negatív töltések is.
Ezért a CO3(2-) karbonát ion rezonancia határszerkezetekkel jellemezhető, amit megtalálsz a megfelelő könyvekben illetve a neten.
-O-C(=O)-O- <--> O=C(-O-)-O- <--> -O-C(-O-)=O
A tényleges szerkezet a rezonancia szerkezetek átlaga. Ezért a C--O kötésrend (a kötést létesítő elektronpárok száma) 1,33: 4 elektronpár (3 σ + 1 π) jut 3 C--O kötésre, azaz 4 / 3.
Az én könyvem így írja le:
Itt nem tudom, hogy mik azok a piros pontok (3db) az oxigéneknél.
Tehát itt már azt ábrázolják, hogy a kettős kötés már delokalizálódott?
Ja, és akkor mindig azt kell néznem, hogy meglegyen a vegyértékelektronok száma, és hogy a központi atom annyi elektronnal kapcsolódik össze, amennyi neki hiányzik a telítődéshez? Lehet, hogy én vagyok a hülye, de még nem világos teljesen.:|
válasza:Egyébként a válaszom:
A karbonát-ion (CO3 2-) a szénsav (H2CO3) savmaradéka. A szénsav hogyan is néz ki? A három oxigénnek két-két-két nem kötő elektronpárja van. Az egyik oxigén a központi szénnel alakít ki kétszeres kötést, mivel az oxigénnek 2 kötés kialakítására alkalmas elektronja van. A maradék két oxigén egyik elektronja a szénnel, a másik elektronja egy-egy hidrogénnel alakít ki kovalens kötést. Amikor a hidrogének leszakadnak, elektronjaikat otthagyják, így a hidrogén-oxigén között kialakuló kovalens kötés elméletben az oxigén nem kötő elektronpárjává alakulna. Így a szénhez kapcsoló két oxigén, mely korábban hidrogénnel alakított ki kovalens kötést, lényegében 3 nem kötő elektronpárral rendelkezne. A valóságban azonban szabályos trigonális planáris szerkezet valósul meg. Ha a szénhez kapcsolódó két oxigénnek 3 nem kötő elektornpárja lenne, azok térigénye túl nagy, így torzítanák a szabályos szerkezetet. Nem beszélve az alapból meglévő kettős kötésekről. A trigonális planáris csak úgy valósulhat meg, ha a kettős kötés pí-kötése delokalizálódik, illetve az oxigénhez tartozó nem kötő elektronpárokat nem tüntetjük fel a rajzban, mivel azok helyzete nem mindig egyértelmű (rezonancia), nem tudjuk pontosan, hogy adott pillanatban egy oxigénatom hány nem kötő elektronpárral rendelkezik. Ezért célszerű ezeket nem is ábrázolni. Azonban azt hozzávetőlegesen tudjuk, hogy 8 nem kötő elektronpár van egy karbonát-ionban: két oxigénnek 3, egy oxigénnek 2.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!