Hogyan kell hosszú távra tanulni?

Megtanulni sehogy. Megérteni kell. A megértés azt jelenti, tudod miért találták ki, mi köze más definíciókhoz vagy képetekhez, azaz a helyére tudod tenni. Utána pedig kipróbálod, hogy képes vagy-e alkalmazni. Ha már igen, akkor érted. És nem 3 év múlva, hanem bármikor tudni fogod. Lehet, hogy 10 év múlva a képletet elfelejted, de az nem, hová nyúlj, ha szükség van rá, azt se, mire jó.

Amit te megtanulásnak gondolsz, az bemagolás. A magolásra való emlékezés egyénfüggő, és erősen változó. Vannak, akik több évig is emlékeznek, de a döntő többség legfeljebb hónapokig. Ha túl sok információ jön (mint egy iskolában), addig se. De használni egyik se tudja, már másnap se.

Vegyünk egy példát: van egy oldalnyi tanulni való. Elolvasod az egy egységbe tartozó anyagot, majd elismételed, utána haladsz a következő egységre, azt is elolvasod majd elismételed, de ekkor az előzőt is felidézed, majd haladsz a következőre és így tovább. A lényeg, hogy meglegyen a megfelelő számú ismétlés (persze közben meg is kell értsd). Amikor végeztél az anyaggal, felidézed az egészet, akár fordított sorrendben, majd szünetet tartasz az új anyagrész előtt. Ezt hívják konszolidációs időnek: oldalanként kb 20 percet pihenj, ekkor ne tanulj, hanem valamilyen kikapcsolódást válassz, de leginkább olyat ami nem igényli a fokozott gondolkodást. Nagyon fontos, hogy az anyagnak legyen ideje konszolidálódni, különben nem egységesen fog összeállni a későbbi gondolat.

Fontos még, hogy hasonló tárgyakat ne tanulj egymást követve, mert az megint csak megkavarja a dolgokat!

Tehát adott egy definíció pl: s=v*t. Ezt fogod, elolvasod, felidézed, majd haladsz a következőre, e=m*c2, elolvasod, felidézed, majd felidézed az előzőt.

Képleteket bemagolni nem érdemes, azt úgy is elfelejted.

Gondolatmeneteket érdemes tudni, hogy levezetni letudd őket.

Pl. lehet, hogy megtanulsz 10 képletet úgy hogy nem tudod, miből jött ki.

Holott elég lenne 1 képletet fejbe tartani, amelyből mind a 10 képlet levezethető mondjuk 2 perc alatt.

A levezetést meg bámikor reprezentálhatod, ehhez csak az kell, hogy értsd a dolog hátterét.

Pl. Tipikus eset, általános iskolában betanulnak a diákok 3 képletet:

v=s/t;

s=v*t;

t=s/v;

Pedig a 3-ból elég 1-et megjegyezni, hiszen abból már származtatható további 2.

De ez persze hasonlóképp igaz a matematikára is:

Pl. külön képleteket taníttatnak meg deltoid, rombusz, háromszög, paralelogramma stb. területére.

Pedig ezekhez igazából elég tudni csak és kizárólag a téglalap területét. Ebből az 1-ből 4 másik képlet következik.

Ez egy képlet, ebből származtatható

Vagy még szebb példa. Trigonometrikus azonosságok:

Körülbelül 4-5 képletből származtatható további 60-80 képlet. Így nem kell betanulni 60 képletet.