A gyertya lángját arannyá lehet változtatni?

Ja és nem nagyon tud átalakulgatni, csak egyszerűen az.

Például egy atommag átalakulhatna fotonná, és eltűzhetne fénysebességgel, de a kvarkjainak színtöltését nem hagyhatja ott csak úgy, ezért nem lehet.

Egyrészt a gyertya láng energiája és az aranyatom spontán létrehozásához szükséges energia között óriási különbség van. Az előző hozzászólók szerintem részben tévednek, mert lehetséges lehetne a semmiből is anyagot létrehozni, csak óriási (több csillagnyi?) energia kellene hozzá.

Egyébként aranyat már hozott létre az emberiség, az aranyhoz közeli anyagok reaktorokban történő besugárzásával (Pl:Tallium).

[link]

Csak olyan sok energiára van szükség (egy külön reaktorra, aminek módosítják a működését), és utána is még csak radioaktív aranyad lesz amit nem tudsz semmire fölhasználni. Ezért is nem gazdaságos ez a művelet.

Másrészt a csillagokban is csak szupernova robbanás során jön létre fúzióval, lépésenként. A könnyebb anyagokból H, He, fuzionál össze a Vasig energiafelszabadulással, a vas fölött viszont energia elnyeléssel lépked fölfelé (ehhez kell a szupernova). Tehát a természet a hidrogénből gyárt aranyat sok lépésben. (Nem a semmiből, persze a kezdeti H és He is elvileg a "semmiből" lett.)

Gyémántot és egyéb drágaköveket jobban megéri gyártani, mert az "csak" kristályosítás, és nem nukleáris átalakítás.

Amúgy hogy még tovább ragozzuk a dolgot, még a föld aranykészletének töredékét sem aknáztuk ki, de emellett itt a holdunk, a kisbolygóöv... Van itt bőven arany, minek gyártani?

A gyertya lángját nem, mert az nagyon picike energia ehhez.

Más módszerekkel viszont készíthető arany. Az ilyen arany radioaktív, és kb. 100-szor annyiba kerül, mint a kibányászott.

Hibás a feltevés.

1. Az ősrobbanás, nagy energiával jár. Ott is csak hidrogén, hélium és a lítium keletkezik. Ez édeskevés.

2. Maga a Nap, az alábbi összetevőket tartalmazza: hidrogén: 73,46%, hélium: 24,85%, oxigén: 0,77%, szén: 0,29%, vas: 0,16%, neon: 0,12%, nitrogén: 0,09%, szilícium: 0,07%, magnézium: 0,05%, kén: 0,04%.

3. A szupernóva az már más.

[link]

Idézek az oldalról:

"Akár a csillagmag, akár a fehér törpe kollapszusa váltja is ki a robbanást, az akkora energiafelszabadulással jár, hogy a vasnál nehezebb elemek (pl. arany) keletkezése is lehetséges. A II. típusú szupernóvákban a neutronizáció során emellett számos neutrínó is keletkezik, melyek csak gyengén hatnak kölcsön az anyaggal, így kijuthatnak a csillagmagból, magukkal víve az energia legnagyobb részét. A robbanás során keletkezõ neutrínókat elõször az SN 1987A-nál sikerült detektálni ([2]), és szintén ez az egyetlen olyan extragalaktikus szupernóva, melynek progenitorát a robbanás elõtti állapotában is sikerült észlelni."

Viszont, a szupernóva az olyan, hogy nem éri meg - sok más kémiai elemet is tartalmaz, köztük, radioaktívat is.

Vagyis: ebből kiindulva, ha ezt végignézzük, csak arany - olyan nincs, hanem az, hogy aranyat is kapunk, csak nem éri meg! A Földön és sok más helyen, még van arany, a természetes formájában és az, sokkal olcsóbb, mint az, amit az ember előtudna állítani.

Igen, létre lehetne hozni. Ehhez szükség lenne kábé negyven vagon gyertyára, és arra, hogy ezt a negyven vagonnyi gyertyát a másodperc törtrésze alatt egyszerre égesd el tökéletesen (kémiai úton), majd a felszabaduló energiamennyiség összességét nanométeres mérettartományon belül tudd tartani. Az ekkor létrejövő energiasűrűség már kábé elegendő lehet arra, hogy belőle megfelelő körülmények között létrejöjjön néhány atomnyi arany.

Tehát szvsz. elméletben megoldható a feladat, de ehhez és az összes szükséges körülmény megteremtéséhez olyan technológiai szint lenne szükséges, amelynek még csak a közelében sem járunk jelenleg.