A vízfenéken miért alacsonyabb mindig a hőmérséklet?

Nem mindig. A hő forrásától távolodva a hőmérséklet csökken. Hétköznapi esetben a fő hőforrás a nap. Ezért a hőjével a víz felszíne találkozik először, az a legmelegebb, a hőátadás következtében ez a hőmennyiség egyre lejjebb hatol. Elvileg bizonyos idő után egyforma lesz a hőmérséklet, de egyfelől a víz aljáról a talaj vezeti tovább, másfelől a felszín hőpótlása se állandó. Ezért nagy rendszereknél (tengerek óceánok) már más, ebből következő jelenségek (áramlás) a mélységgel arányos hőeloszlást jelentősen megváltoztathatják.

Más a helyzet hőforrásoknál, ott a hő alulról érkezik. A Hévizi tó alja sokkal melegebb, mint a felszíne.

A lényeg, hogy mindig a víz hőforrását kell keresni. Ahol először éri a vizet, ott a legmelegebb, ettől távolodva egyre hidegebb.

Van még egy kivétel, a sós vizű tavaknál előfordul, hogy a víz a mélyebb rétegekben melegebb mint a felszínen. Ez akkor alakul ki, ha a mélyebb rétegekben magasabb a sókoncentráció mint a felszínen. Például Szovátán, a Medve-tóban lehet ilyet tapasztalni. A mélyebb rétegekben levő töményebb oldat jól elnyeli a hősugárzást, amit a felszíni hígabb oldat átenged. Ugyanakkor a felszíni vízréteg hőszigeteli a mélyebb rétegeket (nem keverednek, mert a kevesebb sót tartalmazó víz kisebb sűrűségű).

[link]

[link]

Hasonló elven működő napenergia hasznosítási lehetőség is van.

[link]

nem mindig. az Antarktisz legmèlyebb tava, a Vands tó 60 mèter mèly, a fenekèn 25°C van, a felszinét 4 méteres jég fedi.

a forrás• szerint a jèg és a felette lèvő víz üvegházhatása miatt.

•Reader's Digest - Varàzslatos Föld Körüli utazás (404.oldal)

akkor most kijavítom magam:

1, Vanda-tó

2, víz és a jég üvegház hatása

3, 43-as a lábam 😀