Ha a paksi atomerőműnek 32% a hatásfoka a maradék megtermelt hő mire fordítódik?

A hatásfok valóban 32-35% közt van. De nem csak hő formájába távozik!

A reaktor hő teljesítménye 1450MW a generátorok villamos teljesítménye 500MW. Ezt a két adatot használtad a számolásnál hőből villany lett! De a reaktorban keringő víz ami 264C-os abból mire áram lesz addig sok minden történik sok berendezésen keresztül kell mennie ezeknek is van hatásfoka itt is sok minden elvész!( gőzfejlesztő cseppleválasztó gőztúlhevítő kondenz autómaták kondenzátor turbina generátor stb...)

Hőszennyezés van hogy mekkora mindenki döntse el.

1 turbina kondenzátora 44000 m3 víz forgalommal, rendelkezik, ezt a vizet arra használja hogy a turbináról lejövő gőzt visszaalakítsa vízzé ez a kondenzáció.A forrás ellentettje. Eközben a beáramló Duna vizét max 10 vagy 14 fokkal melegíti! Ez korlát sose lépik át.10C alatti Dunánál engedik a 14 fokot. A Dunába visszaérkező víz ha teljesen elkeveredik akkor csak 1C emeli a hőmérségletet.

Hatásfokmérésnél pedig a városfűtés át van adva másik blokknak tehát nem játszik be. Ez egyébként max 3-4 MW villamos teljesítmény hiányt okoz a turbinán(télen).

Nem kötözködni akartam csak a tisztánlátás miatt írtam pár pontosabb adatott.

Utolsó:

1. A 32-35% közötti hatásfok tartalmaz minden veszteséget, ez a hasznos energia / az összes hőenergia.

2. A hőszennyezést ki lehet számolni mekkora, nem kell mindenkinek magának eldöntenie, az egy egzakt érték.

3. A város fűtésére a hulladékhőt használják, villamos teljesítmény-csökkenést nem okoz.

4. A veszteség csak hő formájában távozik, máshogy nem nagyon tud.

Szia!

Az előző vagyok.

Nem tudom honnan veszed hogy hulladék hőt használnak én tudom ,hogy nem mert épp itt dolgozom benn a blokkvezénylőben.

Turbinamegcsapolásról látjuk el a városfűtést és meleg víz szolgáltatást. Tehát ha nincs nyitva a megcsapolás akkor az a gőz munkát végez a turbinán. Ergo a kimenő villany áram rovására van a város fűtés.

A többibe igazad van, én azért gondoltam hogy döntse el mindenki mekkora a hő szennyezés mert szerintem nem nagy az egységteljesítmény tükrében, nagyobb más erőműveknél csak azzal senki nem foglalkozik.

A veszteség nem mindig hő veszteség formájába jelentkezik, és nem mind a Duna irányába. Van a generátornak turbinának és még sorolhatnám mi mindenek vesztesége hisz 100% hatásfokú gép ugye nincs.

Egyébként milyen hatásfokot számoljak ki mindenkit ez érdekel ezen szoktak lovagolni a média az iskolák stb.

Igen igazad van kiszámolhatjuk külön a turbina vagy a generátor esetleg ezeket együttesen a turbogépcsoport hatásfokát is.

Veszteségekre példa Turbina esetében: vizvékezési veszteség, résveszteség és még sorolhatnám. Ezek nem hő veszteségek. A vézvékezési például azért jelentkezik mert az atomerőművekben telitett gőzt használnak tehát van nedvesség tartalma ez a nedvességtartalom az allórészről leváló gőzzel eggyüt mozog de mivel nehezebb ezért lelassul és beleütközik a futólapát élébe ez lásítja a forgást pontosabban a kinyerhető nyomaték csökken. Ugye ez nem hőveszteség?

De ez már nem azeredeti kérdés megválaszolása.

Szia!

Persze, van a villamos generátornak is hatásfoka, a veszteség azon mint hővé alakul, tehát hőveszteség lesz, ugyan úgy, ahogy az áttételen a fogaskerekek vesztesége is hővé alakul.

A gőzturbinán el kellett gondolkodnom, de szerintem helytálló, hogy hőveszteség lesz belőle, mert ami gőz a résveszteség miatt pl. nem végez munkát, az a hőcserélőbe jut és visszahűl a duna vize segítségével, tehát hőveszteség lesz a végén. A perdületapadási veszteségnél amit írtál, ott is ahogy beleütközik a futólapát élébe a közeg, elveszíti kinetikai energiáját, ami hővé alakul. Gondolj bele, bemegy a turbinába hőmennyiség, kijön hőmennyiség és technikai munka, más nem jön ki belőle, ez zárt rendszer. A hatásfoka a tehnikai munka osztva a bevezetett hőmennyiséggel, a maradék energiát a kimenő hőmennyiség tartalmazza, ez a veszteség.