Káros vagy hasznos a GMO-élelmiszer és a GMO-növény?

Az igazság az a génmódosítással kapcsolatban, hogy egy nagyszerű eszköz az emberiség kezében az élelmezési (és még nagyon sok más) gondok megoldására. Egyesek tudatlanságból fakadó félelemből mégis szeretnék megtiltani.

Persze lehet veszélyes, ezért kell a megfelelő szabályzás, de szabályozni kell és nem tiltani.

Az igazság, hogy a génmódosítás pontos hatásait 100%-ban nem ismerjük. Ez az óvatos, konvervatív szemléletnek bőven elég is, hogy ellenezze.

Ettől függetlenül komoly gazdasági előnyei vannak, hiszen céljára alkalmasabb növényeket lehet termeszteni vele.

Továbbá nyersen jogi részei is vannak a dolognak. Pl. azt hiszem, Spanyolországban egy gazdát bepereltek a védett GMO-s technológia birtoklásáért csak azért, mert a földjére szállt a GMO-s földekről a virágpor, és kereszteződött. Noha ez halvány emlékem, csak jelezni akartam, hogy ilyen is lehet.

Pro és kontra nagyon sok átgondolatlan részlet van még ebben a GMO dologban.

Mit értesz "káros" alatt? És mit "hasznos" alatt?

Kire/mire kifejtett hatás érdekel? A GM növényt fogyasztó emberekre, a GM növénnyel táplált állatot fogyasztó emberekre, a GM növényt termesztő emberekre, a GM növényt termesztők nem GM növényt termesztő szomszédjára, a GM növényt dézsmáló vadállatokra, a GM növény közelében termesztett nem GM növényekre, a GM növények közelében élő 'vad' növényekre?

Csak azt akartam érzékeltetni, hogy ez egy olyan komplex téma, amire nincs egymondatos, de még egy bekezdéses válasz sem. Egész könyveket írnak a témáról.

Tudatosan megváltoztatjuk a növény genetikáját, DNS-ét, új génszakaszokat ültetünk be, vagy meglévőket kiiktatunk, inaktiválunk. Ciszgénikus: ugyanabból a fajból származik a gén, amit beültetünk, kisebb a baj. Transzgénikus: más fajtából viszünk be géneket (jellemzőbb), új tulajdonsággal rendelkezik, mely nekünk előnyös. Bt-toxin → Bacillus thuringiensis, ebből a baciból vesznek ki géneket, melyek rovarok ellen mérget termelnek. Mezőgazdasági alkalmazás:

Növényekre szorítkozik. Az első transzgénikust 1983-ban hozták létre, 1996 óta vannak köztermesztésben. 2012-ben ~ 170 millió hektáron vetettek ilyen növényeket, ez 10%-a a művelt területeknek. Földrajzi eloszlás: főleg (90%) Amerikában találhatóak, ezen belül is az USA (70 millió hektár) az első, második helyezett Brazília (37 millió hektár), harmadik Argentína, negyedik Kanada, ötödik India (csak gyapot, 10 millió hektár), 5 olyan ország van még, akik 1 millió hektár felett vannak. Összesen 28 ország. Ebből 5 európai, az EU területén 1300 km2-en termelnek (1 fajt, a kukoricát, állatoknak), Portugália, Csehország, Szlovákia, Románia, Spanyolország.

Két típus:

– gyomirtó toleráns növények: erős, totális gyomirtó használatát is túlélik. Dupla haszon, mivel ugyanaz a cég gyártja a növényt és a gyomírtót is. Ez 60%-ot tesz ki.

– Bt-toxinos növények: 15%.

25% egyszerre mindkettőt tudja.

Fajok:

99%-ban négy fajra korlátozódik. Szója (50%)kukorica (vetésterület 1/3-a), gyapot (15%), olajrepce (5%). Esszük is ezeket, de a nagyobb részük takarmány. A maradék az nyolc faj, köztük kettő fa. (papaja, nyár)

Állatok: jelenleg nincsenek, a 90-es években próbálkoztak vele, borzalmas eredmények születtek. Felhagytak vele. Kivéve: GM lazac. Gyorsabban és nagyobbra nő, mint a normális, növekedési hormont tesznek bele.

A hagyományos nemesítésben csak az adott faj közeli rokonának génjeit használják. GM-nél a távoli fajok közti génátvitel történik. Nem hagyományos: baktérium → kukorica. Egy faj génállománya összecsiszolódott az evolúció során, nem tudjuk, hová építjük be, a DNS-be beleillik-e. És ez a legnagyobb baj, mert a szerencsén múlik az egész, nem áll olyan szinten a tudomány, hogy pontosan megmondja, hová építi be azt a gént, és az milyen géneket kapcsol be, illetve ki, milyen fehérjékkel lép kölcsönhatásba. Kevés a független kockázatbecslés, rövid ideig nézik, és általában a gyártó készíti. Nem adnak mintát (nehogy ellopják), ezért nem végezhetnek kockázatbecslést, akadályozza, hogy hiteles információnk legyen.

Jelenlegi tudásunk szerint megjósolhatatlan, hogy az idegen gén hová kerül a genomban, noha ez döntő fontossággal bírhat az új GM-növényben. Attól függően, hogy a transzgén hová épül be a DNS-be, számos gén működését hibásíthatja meg.

+ Ha a transzgén egy a genomban található gén közepébe épül be, idő előtt kikapcsolhatja annak működését.

+ Ha a beépülés olyan génbe történik, amely valamilyen toxin termelését akadályozza, akkor a génmanipuláció eredményeként beindulhat a toxin-termelés.

+ A Chicagói Egyetem kutatói felfedezték (13), hogy a mustár Brassica növénycsalád keresztbeporzási képessége attól függően változott, hogy az idegen gén hová került. A beépülés helye azt is meghatározta, hogy milyen jól működött a bevitt gén. Például, amikor a kutatók a dohányban és a petúniában ki akarták kapcsolni a virág színéért felelős gént, azt remélve, hogy ezzel a virágok azonos színűek lesznek, azt tapasztalták, hogy a virágok színe és mintázata attól függően változott, hogy hová épült be az idegen gén. Újabb meglepetés várta őket, amikor a virágok színe megváltozott a virágzás során. A beültetett gének közül néhány kikapcsolt. A virágok esetében a transzgén elhallgattatása, vagy kikapcsolása a környezeti hatásoktól függött.

( [link]

Ezen kívül környezeti károkat is okoznak, más mellékhatásokkal is kell számolni.

- Közeli rokon vadonélő változatának beporzással átadja a gént, ami a vadonélő számára versenyelőnyt jelent, mint az invazív fajoknál. Versenyelőnybe kerül ha rovar kártevőkkel szemben ellenállóbb. Sok bizonyíték van rá, már létezik. Nálunk a repcével lenne baj, sok rokona van – ezekkel képes hibridizálni.

– Ellenálló gyomok, kártevők: nagy mennyiségű méreg, nagy a szelekciós nyomás a kártevőknek, mutációval megjelenhet egy olyan változat, mely ellenálló → nagyon sikeres lesz, csak ő lesz a populációban.

– Haszonélőlények genetikai sokfélesége még inkább csökken. Az egyedek egyre kevésbé különböznek, sérülékeny monokultúrák alakulnak.

Szinte csak multik csinálják, nagy tőke kell ugyanis hozzá. Jelentős nyomást gyakorolnak a vezetőkre is. Megnő mégjobban a függőségünk a cégektől. Nem lehet eltenni a magokat a következő évre, mert a cég beperelhet, és ő nyer. Szabadalmi érvek védik.

A másik, az élelem mennyiségét nem ezzel kell megnövelni. Ha jobban utánanézel, kiderül, van elegendő élelem, az elosztás a baj. A periférián több mint 1 milliárd ember éhezik a szegénység miatt, hiába termelünk több kaját, ők nem fogják tudni megvenni. Erre jó példa a bangladesi katasztrófa (1974), mikor az árvíz miatt nem volt mit enniük. Lett volna élelem, de pénz nem.

Vagy Írország a 19. században, a nagy éhínség. Inkább exportra termeltek krumplit, amivel megmenthették volna azt az egymillió embert, aki éhenhalt...

Lenne elég élelem, nincs szükség igazán a GM technológiára, az egész társadalmi berendezkedésen kellene változtatni.

Röviden ennyi lenne.

"A másik, az élelem mennyiségét nem ezzel kell megnövelni. Ha jobban utánanézel, kiderül, van elegendő élelem, az elosztás a baj."

Abban igazad van, hogy ez most idevág, ugyanis a GMO-s élelmiszert sem a harmadik világnak szándékozzák eladni.

Ugyanakkor az "elosztás a baj" dologgal az a baj, hogy hely és hely között különbség van, amit csak logisztikával lehetne áthidalni. Ha itt Európában nem eszel meg egy kiflit, attól még Afrikában sem fog jóllakni vele senki.

"a GMO-s élelmiszert sem a harmadik világnak szándékozzák eladni"

Azért ebben is van néhány olyan faj, amit kifejezetten a 3. világnak találtak ki, máshol nem is használják. Ezek pl. szárazságtűrőek, stb.

Tény: A világ szója termesztésének több mint 90%-a GMO. Magyarországon alkotmány szintjén tiltott GMO termesztés, a fogyasztás nem. Milyen élelmiszerekben van szója?

Tehát GMO-s mizéria egy olyan dolog, amiről sokan beszélnek, közben gyakorlatilag "az egész világ" egy óriási kísérlet része.