Van e már valamilyen megoldás a globális felmelegedésre?

Leginkább a vízgőz okozza a globális felmelegedést, nem a szén-dioxid!!!!!!!

"A vízgőz egymaga felelős a teljes légköri üvegházhatás feléért."

Persze, hogy a CO2 hangoztatják, mert ahoz az emberiség is hozzátesz az ipari forradalom óta. Viszont az első válaszolónak igaza van.

Csak a vízgőzzel nem tudsz mit csinálni.

Amit mi tehetnénk, hogy átállunk fosszilisről, megújuló energia forrásokra... csak ez nem olyan egyszerű ám. Ahoz, hogy nap, szél, vagy vízi erőművet építs, megfelelő körülmények szükségesek. Egyrészt ez nem mindenhol adott, másrészt drága is és relatív kicsi villamosteljesítményük van.

Az atomenergia lehet egy alternatíva, csak az ellen meg zöldek tüntetnek feszt. Igaz ők tüntetnek minden ellen. A Bős-Nagymarosi vízlépcsőt is ők fúrták meg. Pedig az áramot is termelne, illetve most jól jött volna az árvíznél is, hogy szabályozzák egy kicsit az árhullámot.

A CO2-vel amit tenni lehetne most, arra én két opciót látok.

1, A tengervízbe juttatni a CO2-t nagy mélységbe, ahol a nagy nyomás miatt a víz rengeteg gázt képes oldani.

2, A megürült CH csapdákba préselni a CO2-t.

Abban tökéletesen igazad van, hogy ha nem vágnánk ki annyi fát, illetve néha ültetnénk is párat, az soha sem árthat.

Szia!

Sok választ kaptál, elsősorban ezekre reagálnék, mert bizony sok a tévhit. Én ezen a területen kicsit jártas vagyok, mivel ezt tanulom.

Az üvegházhatással semmi gond, enélkül a Föld átlaghőmérséklete 33 fokkal lenne hűvösebb, azaz az átlag - 15 fok lenne. A vízgőznek köszönhetjük ezt elsősorban, de azért nem hangoztatják, mert ez természetes folyamat, a vízciklusba annyira nem szólt bele az ember, nem befolyásoltuk nagy mértékben.

A szénciklus az, amibe leginkább beleavatkoztunk, ugyanis kőzetekben megtalálható (karbonátok formájában) a szén, így nem vesz részt a természetes ciklusban, kikerül belőle. A másik nagy forrás ugye a légkör, ahol CO2 és CH4 a legfőbb. Mindez egyensúlyban van. (Természetesen nem soroltam fel itt mindent.)

Az ember azonban a 19. század óta megnövelte a légköri CO2 koncentrációját, mégpedig kb. 35%-kal. A CO2-ról tudni kell, hogy a légköri tartózkodási ideje hosszú, 80-100 év, tehát addig itt kering körülöttünk, s az áramlatok által eljut a Föld minden pontjára.

Mióta ember van a Földön (~650 ezer év) egyszer sem emelkedett 300 ppm fölé a koncentráció. Ma már a 400 ppm-hez közelít. Évente kb. 1,5 ppm-mel emelkedik.

A légkörbe CO2-őt juttatunk:

a)A fosszilis tüzelőanyagok égetésével olyat, ami a kőzetek révén rég kikerült a ciklusból.

b)Az erdőirtások. Ebből 5-öd annyit, mint az előző okból. A fákban raktározott szén bekerül a légkörbe. A mezőgazdasági műveléssel (szántás) a talaj szén tartalmát szabadítják föl.

Nem marad minden CO2 légkörben, csak ~ 50%-a. A maradékot elnyelik az óceánok (~35%) és a fotoszintetizáló növények (~15%)

Az óceánokban komoly problémát okoz a savasodás. H2O+CO2=H2CO3

Az átlag pH 8,05 körül van, az évszázad végére 0,15-0,35 pH csökkenést mondanak. Az ipari forradalom óta 1-gyel csökkent a pH.

Az elmúlt évtizedekben kezdenek róla beszélni. Az egyik legnagyobb gond lehet majd. Az óceán a melegedés miatt kevesebb CO2-t tud majd elnyelni. Ezért is hülyeség az óceánokban elnyeletni a CO2-ot.

A fotoszintézis a CO2 15%-át nyeli el. Mivel nem limitáló tápanyag, így ritkán okoz növekedést a produktivitásban (Más anyagok limitálnak: H2O, N, P.). Az ipari forradalom óta általában nem tapasztalható rátagyorsulás. A szárazföldi társulások ezt a 15%-os elnyelést is el fogják veszíteni. A melegedés hatására a légzés fokozódik, így több CO2- tudnak elnyelni, de a szárazság és az erdőirtások következtében a növényzet csökken, és hiába válhat több nitrogén elérhetővé, ami fokozza a C raktározást, az eredő mégis az lesz, hogy csökkenni fog a szénnyelés.

A CO2 55%-ban felelős az emberi üvegházhatásért, ami azt jelenti, hogy majdnem fele részt NEM ő a felelős. 45%-ban egyéb gázok okozzák: CH4 (15-20%), troposzférikus O3, HCH (CFC), N2O

A metánnak az ipari forradalom óta több mint kétszeresére nőtt a koncentrációja.

Két nagyságrenddel kevesebb van belőle, mint a CO2-ből, hiszen reaktívabb, és a tartózkodási ideje is csak 8 év (2 ppm). Viszont a CO2-nél hússzor erősebb üvegházhatású gáz.

Természetes források:

vizes élőhelyeken (mocsár, óceán) prokarióták generálják (3/4)

termeszek bélrendszere, cellulózbontó szimbionták

Emberi források:

Kb. kétszer annyit juttatunk be, mint a természetes források.

A kérődző állatokban a cellulóz bontó prokarióták termelik a metánt. Másfél milliárd

szarvasmarha él. (A magyar ugyanolyan rossz, mint az amerikai. :))

A fosszilis tüzelőanyag bányászata, szállítása, égetése. Legjobb földgáz csak metánt

tartalmaz.

Hulladéklerakóknál a prokarióták bontják a szerves hulladékot.

Rizsföld: mesterséges mocsarak, prokarióták.

Biomassza égetés.

A felmelegedés következtében felengednek permafroszt (állandóan fagyott) területek. Mocsarassá válnak a sok víz miatt. Ez egy pozitív visszacsatolás, mert melegítő hatása még több permafroszt területet fog felengedni.

Az óceán alján hidrát formájában sok CH4 található, ami a melegedéssel felszabadul.

Nagyon röviden ennyit erről, ha még érdekel, tudok sokat beszélni róla, és cikkeket, könyveket is ajánlhatok. ^^

Megoldási lehetőségek, tehát amit végülis kérdeztél: nem igazán van...

2005. Kiotói Jegyzőkönyv. Ez egy nemzetközi egyezmény. Nem csak a globális szint a fontos, de mivel ezek globális problémák, így elkerülhetetlen. Minden szinten cselekedni kellene. Fejlett országok 1990-hez képest 5%-os csökkentést vállaltak 2012-re. (Magyarország 6%-ot, és önszántán kívül teljesítette, mivel az iparnak annyi.) Ez nem sikerült jól. EU-nak nagyjából.

A Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltakkal szemben viszont 50%-os csökkenés kellene, de inkább több, 60-70%-os csökkenésre lenne szükség a 21. század közepéig. Itt viszont óriási érdek különbségek vannak. Ezek csak látszólagos megállapodások. Kiotónak nincs folytatása.

És mivel írtam, hogy a CO2 tartózkodási ideje akár 100 év is lehet, gondolj bele: ha most hirtelen nullára csökkenne a kibocsátásunk, akkor is rengeteg idő lenne, mire a légkörből a nagyobb része eltávozna. Addig pedig melegítene tovább.

A Montreali jegyzőkönyv a kiotóival ellentétben sikeres volt, mert az ózon bontó vegyületeknek nem volt nagy gazdasági jelentősége. Ráadásul ózonfaló vegyületet csak néhány országban gyártottak, ez is két cég volt, és a helyettesítő technikák is náluk voltak. Ezzel szemben az ühh-ú gázokhoz közvetve sok érdek fűződik, aminek irányítása több cégnél történik, és a helyettesítő technika nem náluk van.

Egy alternatív elképzelés, hogy a Napból érkező megnövekedett energia mennyiség okozza, de ez még a tizedét sem magyarázná.

A mérséklésnek nem tradicionális módjai is felmerültek ötlet szintjén:

1.CO2-nek földalatti és óceáni mélységben csapdába ejtése. Kis mértékben működik, 1-2 helyen megvalósult. Ez egy csővégi megoldás, vagyis a folyamat végén szólunk bele, így nem hatékony. Sok pénzből kevés CO2-t tudunk elnyelni. 10%-ra lenne elég. Nincs értelme.

2.Napsugárzás blokkolása: Szulfát aeroszol juttatása tropo~, sztratoszférába.

Árnyékoló objektum a Föld fölé.

Sivatagban tükrök.

3.Óceán trágyázása vassal és nitrogénnel. Algák, baktériumok elszaporodnak, több CO2-t nyelnek el.

Ezek mind drágák, és kiszámíthatatlanok, veszélyesek. Csak ötlet szinten vannak jelen.

Remélem, kb. válaszoltam az itt felmerült dologkra. A faültetés valamennyire orvosolná a problémát, ez tény, de a világban jelenleg nem az ültetés dominál.Pontos adatot a háztartásokról nem tudok, de mondok mást, hiteles forrásból:

Az elmúlt 100 évben, hála az erdők kiirtásának és a helyük mezőgazdasági területté való átalakításának 100 milliárd tonna szenet juttattunk a légkörbe. Azóta gyorsul az erdőirtás. Minden elégetett tonna szénből 3,7 tonna CO2 keletkezik. Ebből a forrásból jelenleg évi 22 milliárd tonna jut a légkörbe...

A Földdel? A Földdel semmi, köszöni szépen, remekül megvan. Jelenleg a kérdés az, hogy mi lesz az emberiséggel, és az élővilág egy elenyésző részével (elenyésző alatt azt értem, amit úgy körbenézve látsz...).

Mivel ha folytatjuk eme tevékenységeinket, akkor a felboruló időjárásba szépen és egyszerűen belehalunk. A sokkal szélsőségesebb időjárás rengeteg embert ölne meg (tengerparti áradások miatti menekülés, sokkal szeszélyesebb, gyorsabban változó viharok, hurrikánok). Amennyiben nagyon eltolódik az időjárás, a növénytermesztéssel is komoly gondok lesznek, ami brutális éhínségekhez fog vezetni - ha Afrika sokkal szárazabb lesz, Európa meg sokkal hidegebb, akkor nem fogunk mi itt kaját termelni, mivel a növények ezt a rendkívül gyors változást nem fogják tudni követni (jópár ezer év kéne hozzá, hogy tudják követni a növényeink a változásokat, és ez hírből sincsen meg - az emberi tevékenység miatt a változás felgyorsult, 100 éves skálán már nagyon látható, bármennyire is homokba dugják sokan a fejüket).

Úgyhogy, mindent összevetve, a bolygó és az élet utánunk is remekül meglesz, hiszen nem tudunk mi idefent olyan csinálni, hogy a több km mélységben élő egysejtűek bármit is észrevegyenek ebből. És amennyiben mi kiríjuk a felszínt, úgy számukra felszabadul egy új, hatalmas élettér, amit valószínűleg idővel újra megtöltenének.

Csak az rajtunk sokat nem segít...