A láva légköri nyomás nélkül is folyékony marad?

Ez is téves, ugyanis a Földnek több légköre is volt, s mint a legtöbb bolygó esetében, a kezdeti légkört (csúnya, de használt szóval) "elfújta" a napszél. Ezt nevezzük elsődleges légkörnek, s ha jól emlékszem, alacsony rendszámú gázok alkották (He, H), de ez már nem tuti.

A másodlagos légkör pedig éppen a vulkanikus tevékenység miatt alakult ki. Ebben volt vízgőz. A vízgőz felhalmozódásából óceán alakult a körforgásban. Ez a víz védetté tehette az élőlényeket az akkor még erősen a felszínre jutó káros sugárzástól (a másodlagos őslégkörben kevés volt az oxigén, így az ózon is), amelyben így kialakulhatott az élet, egy idő után fotoszintetizáló élőlények is (kb 10 méteres mélységben), amelyek oxigént termeltek. És bumm. (Persze ez egy egyszerűsített "mese" ilyen formában.)

A folyékonyság függ a nyomástól (nem légköri nyomástól, bármilyen nyomástól), de a hőmérséklet fontosabb. Akkor azon a nyomáson és hőmérsékleten kibukásig folyékony lehetett a láva, de gondolom a felső kéreg hamar megszilárdult.

"folyadékok meg a hőmérséklet szerint folyékonyak meg szilárdak, és nem a nyomás szerint!"

Ez nem igaz, az anyag halmazállapotát a nyomás és a hőmérséklet együttesen határozza meg, egyik sem fontosabb. Fizkémen külön tétel volt a p-T-görbe, ami alapján megadható a halmazállapot.

Kérdésre: A láva, magma azért folyékony, mert nagyon magas a hőmérséklete, igazából egyébként nem is folyékony, hanem kvázi plasztikus, vagyis folyékonyként viselkedik, de valójában szerkezete szerint szilárd. Gázok a mai lékkör előtt is voltak a bolygó körül, a gravitáció nem engedte elszökni őket, az intenzív geológia is sok gázt és gőzt termelt.