Az evolúcióban történt olyan, hogy egyazon fajból az életképesebb populáció kiirtotta, kiszorította a kevésbé életképeset?

Igen, erre a példa:

1. amerikai őslakosok vs. gyarmatostók

2. Dél-Afrika vs. gyarmatosítók

3. ausztrál bennszülöttek vs gyarmatosítók

4. Maori vs. Moriori népek a Polinéz szigetvilágon.

Pl.: nyírfa araszoló lepkék - Manchaster: ipari forradalom

Az ipari forradalom előtt a nyírfák törzsének színe megegyezett a világos lepkék színével, míg a sötétek feltűnőek voltak rajta. A természet tette a dolgát, a rovarevők a sötéteket könnyen kiszúrták és táplálékként fogyasztották, míg a világosak elterjedhettek, ezzel kiszorítva a sötétet. Az ipari forradalom ideje alatt a füst, korom a nyírfák törzsét sötétté változtatta, mely a sötét lepkék számára volt kedvező. A világos lepkék rikítottak a nyírfákon, így könnyedén felismerték őket a ragadozók. Az ipari forradalom hatására a világos lepkék csaknem teljesen megszűntek létezni, míg a sötétek több, mint 90%-ban elterjedtek. Ez a természetes szelekció, az evolúció pillére.

Egy olyan példát is tudok mutatni, amit te magad is biztos láttál már: A balkáni gerle a harmincas éve óta teljesen kiszorította a vadgerlét itt Magyarországon a városokból, de azóta eljutott egész Angliáig is.

[link]

Először is az a kérdés, pontosan mit nevezünk egy fajnak, illetve egy populációnak. Többféle definíció van mind kettőre, de egyszerűsítve mondhatjuk, hogy egy faj egyedei egymással potenciálisan termékeny szaporodásra képesek, egy populációt pedig olyan egyedek alkotnak, melyek egy helyen élnek és egymással szaporodni képesek.

Tehát (legtöbb esetben) ha egy faj egyedei egy helyen élnek, akkor azok egy populációba is tartoznak, ilyen értelemben nem tudja az egyik populáció kiszorítani a másikat. A nyírfaaraszolós egy populációban zajló szelekcióra vonatkozik, a balkáni gerle és a vadgerle pedig két külön faj.

Természetesen lehetnek kivételek, az első bejegyzésben szereplő emberes példa ilyen (bár itt inkább kultúrális evolúcióról van szó). Mindenesetre az emberen kívül más példát most nem jut eszembe. Talán a társas élőlényeknél lehet ilyen (oroszlánok, hangyák), de szerintem az se túl jó példa, mert ott is van szaporodási kapcsolat a csoportok között.

Ha pedig valamilyen tényező megakadályozza az egy helyen előforduló populációk közötti szaporodást, akkor elvileg már külön fajokról beszélünk, bár a fajokat is sokszor elég nehéz pontosan körülhatárolni.

Nézz utána, a csimpánzok hordái milyen területi harcokat folytatnak. A szomszédos hordákat kegyetlenül kiirtják, ha a területre igényt tartanak. Csak a legharcosabb, legagresszívebb hordák maradnak meg.

Valamikor az ősember is így válogatódott ki. Az evolúciós fejlődésben talán a csoportközi rivalizációnak sokkal nagyobb szerepe volt, mint a kardfogú tigrisnek meg a hideg teleknek. :)