Miért kisebb a nyomás az áramlásban (folyadék vagy gáz esetén) mint nyugvó állapotban?

Mert ezt mondja ki Bernoulli törvénye (aki egyébként egy hajdan élt svájci fizikus).

((v^2)/2) + g×h + (p/ρ) = állandó

(ahol v az áramlási sebesség, g a nehézségi gyorsulás, h a folyadékoszlop magassága, p a folyadék nyomása, ρ a folyadék sűrűsége).

Ebből az egyenletből le lehet vezetni, hogy az áramlási sebesség növelésével szükségszerűen csökken a nyomás, hogy az állandóság megmaradjon. (Persze, ez csak egy elméleti tézis, csak ideális folyadékra vonatkozik, tökéletes összenyomhatatlanság feltételezésével, csősúrlódás meg ilyesmik elhanyagolásával, de a lényege ez.)

Persze ez nem mondja meg a MIÉRTET, csak leírja, hogy hogy változik. Válaszadás egyes.

Amúgy meg. A nyomás azt jelenti, hogy a részecskék ütköznek. Minél több ütközik neked (persze az ütközési energia is számít, de ne bonyolítsuk), annál nagyobb a közeg nyomása. Ha áramlik a közeg, akkor van egy alap sebessége (ami egy vektor, tehát iránya van) a részecskéknek, és emiatt kevesebb ütközés lesz merőleges irányokba. Tehát csökken a nyomás ha kívülről mérjük.