Valaki eltudná magyarázni a vércsoportokat?

Vércsoport

Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék (antigének(nem fehérje), antitestek) alapján kategorizálják. Ma 29 ilyen rendszert fogad el a tudomány. A vérátömlesztés során csak az ABO- és az Rh-rendszereket veszik figyelembe, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást a donor vére és a transzfúziót befogadó között.

Valamikor széles körben felhasználták a vércsoportokat a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során, ám használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise (mini- és mikroszatelliták alapján), ami jóval nagyobb biztonságot ad. A vércsoportvizsgálatot inkább csak az apaság valószínűsítésére illetve kizárására alkalmazzák, olcsósága miatt itt még szerepet kaphat.[1]

Tartalomjegyzék

[elrejtés] 1 Vércsoportrendszerek

2 Az ABO rendszer 2.1 A Bombay-jelenség

3 Gyakorisaga

4 Az Rh rendszer

5 Állati vércsoportok

6 Lásd még

7 Források

8 Külső hivatkozások

9 Jegyzetek

Vércsoportrendszerek [szerkesztés]

A vércsoportot, avagy a vér típusát részben a vörösvértestekben jelen lévő antigének határozzák meg.

A direkt és az indirekt Coobs vizsgálat sémája.

Az emberi vércsoportrendszerek nemzetközi beosztása

Szám

Jelölés

Név

001

ABO ABO

002

MNS MNS

003

P1 P1

004

RH RH

005

LU Lutheran

006

KEL Kell

007

LE Lewis

008

FY Duffy

009

JK Kidd

010

DI Diego

011

YT Cartwright

012

XG XG

013

SC Scianna

014

DO Dombrock

015

CO Colton

016

LW LW

017

CH/RG Chido/ Rodgers

018

Hh Hh

019

XK XK

020

GE Gerbich

021

CROM Cromer

022

KN Knops

023

IN Indian

024

OK OK

025

RAPH RAPH

026

JMH John Milton Hagen

027

IGNT IGNT

028

P P

029

GIL GIL

Az ABO rendszer [szerkesztés]

Az ABO rendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták.

Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, az 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel. Mivel a génnek három változata létezik (A, B, 0) és ezek kodominánsan öröklődnek, az emberek genotípus szerint 6 csoportot alkotnak (hiszen a sorrend mindegy, azaz az A0 és a 0A nem külön eset).

A-s fenotípus lehetséges genotípusai: AA, A0

B-s fenotípus lehetséges genotípusai: BB, B0

AB-s fenotípus lehetséges genotípusai: AB

0-s fenotípus lehetséges genotípusai: 00

A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestjei megtalálhatóak az ő vérében (azaz egy A-s ember vérében a B antigén antitestjei jelen vannak). Így az AB-s mindenkitől kaphat, a 0-s viszont csak 0-stól kaphat, de bárkinek adhat. Ha lehetséges, csoportazonos vért adnak a betegeknek.

A Bombay-jelenség [szerkesztés]

A Bombay-jelenséget, vagy Bombay fenotípust 1952-ben fedezte fel egy indiai orvos, Y.M. Bhende. A jelenség neve a felfedezés helyére utal, és nincs arról szó, hogy Indiában jellemzőbben fordulna elő.

Ahhoz, hogy a Bombay-jelenséget megértsük, árnyalni kell a fentiekben ismertetett rendszert. Mind az A mind a B antigén egy harmadik antigénből, a H antigénből származik. Az A vagy B vércsoportot kódoló gének egy olyan enzimért felelnek, amelyik a H antigént A (N-acetil-galaktózamin oldallánc hozzákapcsolásával) vagy B (galaktóz oldallánc hozzákapcsolásával) antigénné alakítja. A H antigén az 0-s vércsoportú emberek vérében is megtalálható. A H antigén termelése recesszív episztázis esetében történik, vagyis csak akkor ha az illető hh genotípusú. Előfordulhat, hogy valakinél maga a H antigén nem fordul elő. Ez esetben a genotípusa hiába indokolna A-s, B-s, vagy AB-s fenotípust, nincs miből előálljanak az antigének, így a vércsoportteszt 0-s vércsoportot fog eredményezni.

A jelenség nagyon ritka, de ennek köszönhetően megeshet, hogy AB-s szülő mellett 0-s gyerek születik, vagy 0-s szülőnek AB-s gyereke.

Megjegyzendő azonban, hogy a Bombay fenotípusos emberek csak más Bombay fenotípusos emberektől kaphatnak vért, ugyanis a „normális” 0-s vérben H antigének találhatóak, amire a Bombay fenotípusos vérben antitestek vannak.

Gyakorisaga [szerkesztés]

Vércsoportok gyakorisága a világon:[2]

0+ 38,25 %

A+ 34 %

B+ 9 %

0- 7 %

A- 6 %

AB+ 3 %

B- 2 %

AB- 0,75 %

Vércsoportok gyakorisága Magyarországon:[3]

0 32%

A 44%

B 16%

AB 8%

Az Rh rendszer [szerkesztés]

Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és Rhesus majmok (Macacus rhesus) vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh−). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh−, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták).

Az Rh− vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh+ donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni.

Figyelembe kell venni, hogy ha Rh− ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh− nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit.

Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh− anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit hydrops foetalisnak neveznek.

Jelenleg az Rh vércsoport rendszer 50 meghatározott antitestből áll, amik közül a D, C, c, E és e antigének a legfontosabbak. A hétköznapi szóhasználatban szereplő Rh-faktor, Rh-pozitív és Rh-negatív kifejezések csak a D antigénre vonatkoznak.

Itt minden megvan.