Lehet azt tudni, hogy egy pontmutáció nagyságrendileg mekkora valószínűséggel életképes, mekkora valószínűséggel jó/rossz/semleges?

Ezek nagyon nehezen számszerűsíthető dolgok... ha azt nézzük, hogy pusztán a kódoló régióban bekövetkező mutációk közül is sok ugyan azt az aminosavat kódolja (same sense), és ezen mutációk a legvalószínűbbek (tranzíciós mutációk), és a genom legnagyobb része nem kódoló, ami nyilván nagyobb hibatűréssel bír, akkor azt gondolhatjuk, hogy a mutációk túlnyomó többsége nem befolyásolja a fitneszt. Viszonylag kis része káros és még kisebb része hasznos. az, hogy egy mutáció hasznos-e vagy káros természetesen objektíven értékelhető dolgok: csak meg kell nézni, hogy az adott mutációt hordozó egyedek milyen mértékben képesek résztvenni a következő generációban. Persze azt ilyenkor mindig hozzá kell gondolni, hogy ezek mindig egy adott időpillantban és helyen érvényes megállapítások.

A wikipédia szerint élesztőben végzett kísérleteknél a mutációk mitegy 7%-a volt káros.

"studies have shown that only 7% of mutations in yeast that are not in genes are harmful."

[link]

"Ami nem világos számomra, hogy mik az arányok, azaz mihez lehet viszonyítani egy genom életképességének valószínűségét? Korábban úgy gondoltam, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy egy véletlen genom életképes legyen, mert az olyan mintha egy véletlen levesből élet lenne."

Nem tudom, hogy honnan veszed ezt a "véletlen genomot"... Véletlen genom sosem keletkezik. Pontmutációkról volt szó, ami egy már meglévő, funkcionális genomban történik véletlenszerűen, de az csak egy betű eltérést eredményez. Olyan, mintha valaki egy könyvben elüt egy betűt... attól nagy valószínűséggel a szöveg ugyan olyan érthető marad, sokan észere se veszik, néhányan bosszankodnak miatta, de csak kis valószínűséggel képes olyan hibát okozni, ami miatt érthetetlen lesz az adott könyv. És nyilván még ksiebb valószínűséggel javít rajta. De itt sem beszélünk arról, hogy egy könyv megjelent a semmiből.

"Ami nem világos számomra, hogy mik az arányok, azaz mihez lehet viszonyítani egy genom életképességének valószínűségét?"

Nem tudom, hogy pontosan mire gondoltál. (általában elég ködösen fogalmazol) Itt nem "valószínűségeket" becsültek, hanem kísérletesen határozták meg az egyes variánsok életképességét, azaz milyen arányban képesek megjelenni a következő generációban.

"Másrészről van egy örökölt hardware, amiben a genom csak a software."

Ezzel nem értek egyet. Mert a genom létrehozza a maga hardwerét, amire az élő anyagon kívül nem igen látunk példát.

A többi mondatodat nem tudtam értelmezni.

Makoscsiga: a hivatkozott cikk jó, de egyrészt nem kísérlet, hanem genomok összehasonlítása, másrészt nem káros, hanem végzetes mutációkról beszél.

Kérdező: nem lehet tudni, mert leszámítva a halálos fejlődési vagy anyagcserezavarokat okozó mutációkat, az életképesség a környezeten múlik. Minden kutyának a farkas az őse. A farkasok elég egyformák, a kutyák nagyon sokfélék. A sokféleséget új mutációk hozták létre. Ezek nem életképesek a farkas környezetben, de jól elvannak az új környezetben. Az biztos, hogy a mutációk zöme semleges, a maradék túlnyomó többsége pedig káros.