El tudná pusztítani az emberiség a Holdat, a Naprendszer bolygóit? Lenne ennek komolyabb következménye?

#9:

"A Hold kizárólag a Föld forgástengelyének imbolygását szabályozza (pontosabban mérsékli), valamint az árapály jelenség miatt a Föld tengelykörüli forgása lassul"

Tankjú. :D

"Csinál az emberiség egy fekete lyukat...:"

Miért volna lehetlen?

Néhány éve egy könyvben olvastam, hogy a hidrogénbomba technológia elég lenne egy nagyobb méretű fekete lyuk létrehozásához. ( ami még mindig atomi szintű).

Ezen kívül nem biztos, hogy lehetetlen megvalósítani azt sem, hogy az elektronok essenek bele protonokba->eredmény neutron. ekkor ha külső nyomás hat a rendszerre, nem lesz Coulumb-potenciál, és összeeshet neutroncsillaggá egy gömb. Ha a nyomás elér egy kritikus értéket, akkor fekete lyuk lesz belőle.

Elméletben semmi nem zárjak ki, hogy létrejöjjön.

"Néhány éve egy könyvben olvastam, hogy a hidrogénbomba technológia elég lenne egy nagyobb méretű fekete lyuk létrehozásához. ( ami még mindig atomi szintű)..."

No ácsi!

Azért ez nem így megy ám. Az lehet, hogy ELMÉLETILEG lehetne feketelyukat csinálni , de....

És itt álljunk meg egy percre. Ha készülne is ilyesmi különösebben aggódni nem kell miatta. Hogy miért?

Mindenki úgy képzeli el hogy a feketelyuk az egy olyan izgalmas titokzatos valami. Hát nem. Az is egy gravitációval rendelkező égitest, nem több. Pl ha Föld tömegű lenne egy feketelyuk, akkor az bizony alig 16 mm átmérőjű lenne(!) Tehát akármilyen tömegű anyagból "készülne" feketelyuk, semmivel se lenne nagyobb a gravitációs ereje ugyanabból a távolságból, mint az eredeti anyagmennyiségé volna. Így pl ha egy egytonnás sziklából sikerülne valamilyen úton módon egy 1 tonna tömegű pikométeres feketelyukat kreálni, akkor az 4 méter távolságból ugyanakkora erővel vonzana mondjuk engem, mint amekkorával vonzott megboldogult kőtömb korában! Igazából csak a pikométeres nagyságrendű távolságban lenne gond, de már 1-2 milliméterről se vonzana jobban, mint amikor tényleg még szikla volt. Innentől fogva belátható, hogy egy ilyen mikrofeketelyuk gyakorlatilag teljesen veszélytelen, hiszen csak a közvetlenül mellette lévő anyagot nyelné el, a mi méretarányunkhoz képest elenyésző mennyiségben és sebességgel. Tehát ez, a csupán elméleti lehetőség egy cseppet sem okozhatna gondot. És most gondoljuk meg mekkora is lenne a lehető legnagyobb tömeg, amit emígyen (hidrogénbombávval vagy a fülem tudja milyen módon), feketelyukká tudnánk alakítani? Hát megmondom én max egy dombnyi, hegynyi, mondjuk párezer köbméternyi anyaggal tudnám az esetet elképzelni erős jóindulattal, de valljuk meg még egy hegy se gravitál olyan fene nagy módon, még centikről sem, hogy attól félnem kellene, még ha át is alakult feketelyukká, és úgy vonzana engem...

maci

Én sem a tömegvonzásának húh de nagy veszélyéről beszéltem. Bár mondjuk földi körülmények között egy kisebb fekete lyuk is veszélyes:

tegyük fel a légkörben ott egy fekete lyuk. A fekete lyuk tömege legyen 22 tonna( már azért mert ennek a Schwarschield-sugara akkora mint egy oxigénmolekula). Legyen a fekete lyuktúl egy méterre egy oxigénmolekula.

A fekete lyuk szépen lassan bekebelezi az összes oxigén-molekulát a légkörben, bár még mindig apró lesz a mérete és haladna tovább. Persze a szilád halmazállapotú dolgokhoz hát nem nagyon tudna velük mit kezdeni, csak ha nagyon közel kerülnének hozzá.

Hawking elméletéről beszéltem:

Hawking szerint a fekete lyukak párolognak, a párolgás aránya meg fordítottan arányos a fekete lyuk tömegének négyzetében.

Akit nem érdekelnek a matematikai részletek:

Itt egy kiszámított értékről van szó:

2,28*10^5 kg-os fekete lyuk felrobban. A felszabaduló energia ennek a tömegnek és a fénysebesség négyzetének szorzata.

Ami 2.05 * 10^22 Joule ami 5 millio megatonnás robbanásnak felel meg.

Nyilván nem csinált még senki fekete lyukat, semmilyen módon, bár volt évekkel ezelőtt egy vakriasztás az RHIC-ben, de senki nem tudta reprodukálni az eredményt, de a tömeg ekkor is nagyon kicsi volt. Az LHC-nek majd több esélye lesz.

A fenti energia azért abból a szempontból érdekes lehet, hogy kiszámították egyszer a Halálcsillag lézerfegyverének energiáját és az ennek az értéknek az 1 milliárdszorosának adódott.

Nem teljesen értem miből gondolod, hogy egy fekete lyuk csak úgy ott lebegne a levegőben és nyelegetné el az oxigénmolekulákat...

Nézz utána a fizikának kicsit...

HA létrehoznak egy akármilyen parányi fekete lyukat, ami stabil, tehát nem szűnik meg létezni milliomod másodperc alatt, nos, akkor lehet vele baj.

1.Van tömege

2.Ami elég közel jut hozzá, azt elnyeli

Rakd össze a kettőt. Hacsak nem tartod lebegve légüres térben valami erőtérrel (milyennel?), követi a Föld gravitációját és elindul a Föld középpontja felé. Az ég egy világon semmilye anyag nem tudja megállítani, szépen lyukat eszik magának bármibe, itt az anyag keménysége már lényegtelen.

A pici fekete lyukunk lesüllyed a Föld középpontjába, és ott tovább táplálkozik. Nem tudom, hány száz év, mire az egész földgolyót felfalja, de ha nem költözünk sürgősen legalább a Holdra, akkor nekünk annyi, az fix.

Miért ne nyelegetné el az oxigénmolekulákat? Ne mond egy fizika szakos hallgatónak hogy nézzen utána a fizikának, mert tudom miről beszélek.

Az oxigénmolekulák statisztikus ütközései alól a fekete lyuk sem kivétel.Ha eltalálja az bekebelezi.

Ezen kívül egy oxigénmolekulára ható erő relative nagy lehet ha kellő közelségbe kerül egy fekete lyukkal. Minden egyes oxigénmolekulával ha kicsit is,de nőne a tömege. De ez egy klasszikus fekete lyuk lenne.

2. Maga Hawking feltélezi a robbanást a fekete lyukakkal kapcsolatban. Ha egy kicsit végiggondolnák. A lassúság meg butaság. Leírtam, hogy a tömeg négyzetével arányos a sugárzás. Igaz, hogy egy normál fekete lyuknak több száz milliárd év még eléri ezt az állapotot, amikor a tömege már csak 22 tonna.( 1 másodperc alatt megsemmisül ekkor). A teljes energiája felszabadul. A fekete lyuk párolgását maga Hawking használta a kifejezést rá. Tisztában vagyok a kvantummechanikai hatásokkal amik ezt lehetővé teszik. Illetve a információs paradoxonnal is.

Aki azt irta, hogy a fekete lyukegy olyan test amiből semmi nem jut ki az megint csak nem sokat érthet hozzá. Hawking korábban fogadást is kötött, hogy neki van igaza azzal kapcsolatban, hogy semmi nem juthat ki egy fekete lyukból,de kiderült, hogy tévedett.

Aki egy kicsit többet tud a fizikáról, az rájöhet, hogy amennyiben valaki a Schrödringer-Newton egyenletet használja. Azaz egy olyan Schrödringer egyenletet, amiben kézzel beletette a gravitációs potenciált. Ami egy szemiklasszikus határeset lenne. És kiszámították a potenciált az eseményhorizonton. Akkor a kvantummechanikai alagúteffektus értelmében annak valószínűsége, hogy valami kijut a lyukból soha nem lehet 0( mindig nagyobbnak kell lennie ennél). Később Hawking is elfogadta ezt a nézetet. Ezen kívül az információmegmaradás törvényének is érvényesülnie kell.