Működhet egy ilyen szerkezeti elrendezés az eső energiájának hasznosítására?

#9:

Mellett.

Vagyis minimum akkora területet lefedne, mint amekkora területet mellette be akarsz vele locsolni.

Ekkora területen nem lenne akkor csapadék.

Fantáziáljunk.

Mint tudjuk, Kínában minden lehetséges.

Fedjük le egész Pekinget a tölcséres tetőddel, az összegyűjtött vizet csurgassuk össze egy lefolyóba, hajtsunk egy turbinát, majd vezessük szét a vizet tározókba, szántóföldekre satöbbi.

Ha a feladat mérnöki megoldhatatlanságától el is tekintünk (statika, szilárdságtan, szélállóság, karbantartás stb.), ott van még az, hogy még átlátszó tető esetén is elveszi a fényt, havonta egyszer-kétszer hajt némi hasznot havi átlagra átszámolva elenyésző mértékű plusz árammal. Méghozzá annyival, amennyi anyagi nyereségként nemhogy a beruházást nem hozza vissza, de a fenntartása drágább, mint amennyi az anyagi haszna.

Azért írtam Kínát, mert ott ilyesmi nem akadály, ha van más oka is.

Ha mégegyszer lesz Kínában olimpia, talán megépül. :D

#10:

Egy négyzetméterre Mo.-on éves átlagban napi 3,5 kWh napenergia jut.

Az egy négyzetkilométeres tölcséren ez 3,5 X 10 a hatodikon kWh naponta, ez átlagosan 4 X 10 az ötödiken wattos teljesítmény. 400 kW.

Minek a tölcsérre az esővíz? Energia szempontból is csepp a tengerbe. :)