Működhet egy ilyen szerkezeti elrendezés az eső energiájának hasznosítására?

Működik, mert a folyókon is így nyernek energiát. Hátrányai vannak az elképzelésednek. Időszakosan működik, kis hatékonysággal, és sosem hozná vissza a befektetett pénzt.

Előnye meg nincs. Egy szélturbinával többre menne az ember, szél ugye gyakrabban van mint eső.

Ahhoz iszonyatos felület kéne, hogy egy több hektáros terület öntözéséhez elég csapadékot összegyűjts viszont az a terület nyilván a termőterület kárára menne.

Az ötlet szerintem 10/7. A gyakorlati megvalósíthatóság meg olyan 10/2.

XD még mindig ilyenekkel foglalkozik a kérdező?

-napraforgó, állatok, földrengés, lavina, most már az eső.

A módszer jó lenne, de a hiba ott van, hogy nem lehet megmondani pontosan, hogy hol fog esni az eső. Persze lehetne csapadékos helyen csinálni, de akkor is. Ahhoz, hogy jó sok esőt be tudjunk gyüjteni, egy több száz négyzetméteres, ha nem négyzetkilométeres tölcsérre van szükség. amire gondoltál, az butaság, hisz ha belegondolsz, 1 kemény négyzetméteren nem lesz annyi eső, ami meg tud hajtani egy generátort úgy hogy meg is érje.

A locsoláshoz is kell energia.

2. jobban megéri egy folyóra generátort helyezni. Az közvetve az eső energiáját hasznosítja. Lásd vizierőmű.

Ahogy odafenn írta valaki, a vízerőművek pontosan ezt teszik. El lehet gondolkodni, mekkora vízgyűjtő terület kell egy folyónak, hogy egy vízerőművet meghajtson.

Az ötlet jó, működik is, csak már meg van valósítva. A lapátokig a berendezést a természet előállította. :)

#7:

Biztosan ki lehetne számolni, de minek?

Mert itt arról beszélünk, hogy attól a területtől elvennénk a csapadékot. Négyzetkilométerektől?

Esetleg minimben működhetne a dolog mondjuk egy fedett sportcsarnok teljes "vízhozamával", azzal egy többórás durva zápor után talán össze lehetne hozni a vészkijárat-világítások ledes fényellátását mondjuk húsz percre. Elég sarkított sacc volt, de körülbelül ilyen mértékű lehet az energiamérlege a dolognak. :)

Kiszámolom.

Legyen egy négyzetkilométer a terület. Essen pl. 3 mm eső.

Ekkor a víz térfogata:

V=A*h=0,003*1000000=3000 m3 eső.

Na már most 3000 m3 eső tömege kb. 3000000 kg-ot jelent.

Ez így elég soknak tűnik.

Na már most legyen a szintkülönbség olyan 10 méter.

Így a felszabaduló energia

E=m*g*h-m*g*h2=mg*dh=30000000 Joule energiát jelent összesen. Ez laikus szemmel nézve nem is olyan kevés.

Egy paramétert hagytam ki az idő-t.

Vannak helyek, ahol 1 óra alatt esik 3 mm. Na már most teljesítmény

az energia és az idő hányadosa.

P=30000000/3600=8333,33 Watt teljesítmény=8,33 Kw

Legyen a turbinalapátok hatásfoka ideális, tehát olyan 40%-os, így 3333,2 W a turbina által felvett teljesítmény. A generátor legyen mondjuk 60%-os hatásfokú: Így p=2000 W

Hát négyzetkilométerenként 1 porszívót tudnánk üzemeltetni.

nézzük a berendezés előállítási költségeit.

1 négyzetkilométeren kell egy tölcsér. -> Legyen a lemezvastagság 4-5 milliméter-> ebből kijön 3222 Tonna csak a lemez súlya. Valaminek ezt is meg kell tartania.

A vas árát nem vágom, de utána lehet nézni. De legyen kb 500 Ft/kg -> 3222000*500=16 000 000 000 Ft körül van.

Az áram ára 51 Ft körül van.

Tehát legalább 40 évig kell porszívózni ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés.( és ez egy durva becslés a teljes ökológiai kár akár 400 év is lehet)

Közben nézzük az egyéb károkat.

Négyzetkilométerekről elvettük az esőt. Közben növények termesztésére esély sincs mert közben napfény nem éri a Földet. A vizet valahova el kell vezetni. Az a víz ami korábban egy négyzetkilométert ért az most egy folyóba fog kerülni, ez áradásokhoz vezet. Ez megint probléma.

Ha termesztéssel probálkoznak, akkor a vaslemez alatt valahogy meg kell oldani a világítást. Ennek megint meg van az ára.

A hatásfokot én nem számolom tovább,de 2000W semmire sem elég.